Földhöz jutnak-e az emberek a Tiszaháton?

Továbbra is a földtulajdon a tét

A Kárpátaljai Agráripari Termelési Kutatóintézet és a hozzá tartozó nyolc tiszaháti község lakóinak földvitájáról egy korábbi számunkban már beszámoltunk. A történet múlt héten Tiszacsomán folytatódott, ahol ez ügyben találkozóra került sor az érintett községek tanácselnökei, illetve Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke és Brenzovics László megyei képviselő részvételével.

Az egyeztető megbeszélés helyzetelemzéssel indult, mely során a résztvevők kifejtették véleményüket a több éves huzavona okairól és következményeiről.

– A nyolc falu lakosainak 85%-a már 1995-ben a kutatóintézet és kísérleti gazdaság használatában lévő földek hasz­nálati jogának megszüntetése mellett szavazott – mond­ta Bakancsos László, tiszacsomai lakos, a KMKSZ beregszászi járási középszintű szervezetének elnöke. – Ezen referendum eredményeit máig sem sikerült érvényesíteni, ugyanakkor azóta a lakosság túlnyomó része munkanélkülivé vált, így sok családnak egyedül a föld biztosítana minimális megélhetést.

Badak Sándor, Mezőgecse polgármestere szerint az embereket nem csak a földtulajdon illeti meg, hisz éveken keresztül minden vagyonától megfosztották a községeket.

– Gecséből mindent elvittek, felszámolták az állatfarmot, az autóparkot. Nem maradt más, mint a két templom, az iskola és a községi tanács 200 éves épületei, illetve két pajta, amit már nem engedtünk széthordani. A földműveléshez technika is kell, ami viszont évek óta ott rozsdásodik az intézetnél kihasználatlanul.

Az idő pedig sürget – vélték többen is. A kutatóintézet vagyona ugyanis szétforgácsolódhat, eltűnhet, ahogyan az korábban nemegyszer előfordult a kollektív gazdaságok esetében. Az emberek lába alól egyszerűen kihúzhatják a talajt – esetünkben apáik földjét, és az ő sokévi munkájuk által létrehozott értékeket.

A lehetőségek mérlegelése és a célkitűzések megvitatása után a tanácskozás résztvevői abban egyeztek meg, hogy a kialakult helyzetről levélben tájékoztatnak minden illetékes fórumot, illetve kérik a kutatóintézet földhasználati jogának megszüntetését, vagyis a földreform érvényesítését az érintett községekben is. A címzettek: az államelnök, a miniszterelnök, a parlament házelnöke, a Mezőgazdasági Akadémia elnöke, továbbá a megyei tanács elnöke, a beregszászi járási és a megyei adminisztráció vezetői.

A folyamodvány érveit végül Brenzovics László összegezte:

– Az itt élő embereknek szükségük van a föld­re. A kísérleti állomás ugyanakkor nem tudja ellátni azt a funkcióját, amiért létrehozták, így nem tarthat igényt ekkora földterületre. Érvényben van a referendum eredménye is, mely révén a lakosság világosan kinyilvánította akaratát.

– Amennyiben a levelek eljutnak rendeltetési helyükre, mik a földigénylők kilátásai? – kérdeztük Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, parlamenti képviselőt.

– Úgy vélem, a jelenlegi viszonyok között van arra esély, hogy az emberek földhöz jussanak. Ha a most befejeződött gyűlés eredményeként valóban sikerül mozgósítani a helyhatósági szerveket, akkor egy ilyen egyértelmű kiállásnak, melynek ma lefektettük az alapjait, hitem szerint elégnek kellene lennie ahhoz, hogy ez az ügy kimozduljon a holtpontról.

P. Zs.