„Magyarország kész segíteni”
Ukrán–magyar kapcsolatok
Interjú Kontra Ferenccel, Magyarország kijelölt ukrajnai nagykövetével
Nemrég egy Ungváron megrendezett nemzetközi gazdasági konferencián jelen volt Kontra Ferenc, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának főosztályvezetője, kijelölt ukrajnai nagykövet. Élve az alkalommal, arra kértük a diplomatát, vázolja olvasóink számára elképzeléseit az ukrán–magyar kapcsolatok alakulásáról.
– Mit jelent a kijelölt nagykövet kifejezés?
– A Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága márciusi ülésén meghallgatott, s egyhangúlag támogatta a kijelölést. Ezután még az ukrán hatóságok jóváhagyására is szükség van. Amennyiben ez megtörténik, ősszel elfoglalhatom állomáshelyemet.
– Milyennek látja Ön ma a magyar–ukrán kapcsolatokat?
– Alapvetően jónak látom kapcsolatainkat, amelyeket politikai nézetkülönbségek nem terhelnek. Természetesen vannak olyan kérdések, amelyekben nem alakítottunk még ki közös álláspontot, de megoldhatatlan problémák nincsenek. A megoldásra váró kérdések közül példaképpen egyet szeretnék megemlíteni – a vereckei emlékmű ügyét, ami évek óta húzódó probléma. Sajnos, ma is vannak még Ukrajnában olyanok, akik félnek ettől az emlékműtől, akik úgy érzik, hogy ha a Vereckei-hágón megépülne egy ilyen emlékmű, akkor az Ukrajnában felszaggatna bizonyos történelmi sebeket; félnek attól, hogy ez az emlékmű a történelmi magyar határon állna. Ugyanakkor látni kell, hogy Ukrajnának nincs miért félnie Magyarországtól. A két ország között korrekt a kapcsolat, rendszeres a magas szintű politikai párbeszéd. Magyarország kész segíteni és sokat is tesz Ukrajna érdekében. Tehát államainknak, mint szomszédos országoknak, együtt kell működniük.
– Véleménye szerint hogyan alakulnak a politikai és a gazdasági kapcsolatok országaink között Magyarországnak az EU-ba történő belépése után?
– Reményeink szerint az EU-csatlakozás csak tovább javítja a magyar–ukrán viszonyt, mégpedig azáltal, hogy Magyarország csatlakozásával további források nyílnak meg Ukrajna előtt is, további európai pénzforrásokat tud majd felhasználni fejlődéséhez. Azért is reménykedem a további javulásban, mert Ukrajna is megerősítette, hogy az EU-hoz való csatlakozást távlati stratégiai célnak tekinti.
– Mit hozhat a csatlakozás gazdasági szempontból e térség, Kárpátalja számára?
– Valójában azt várom, hogy mire Magyarország az EU tagja lesz, addigra a magyar–ukrán határtérség már egy minőségi fejlődésen megy át. Földrajzi értelemben, közlekedési szempontból Kárpátalja stratégiai jelentőségű térség. Fejlesztése mindenképpen közös magyar–ukrán érdek, ugyanakkor európai érdek is, hogy ezt a helyzeti előnyt kihasználjuk.
– Hogyan alakul a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolata a schengeni határrendszer bevezetése után?
– Mi abban bízunk, hogy a schengeni határrendszer nem okoz a kárpátaljai magyar kisebbség számára komoly problémát, ugyanis azt reméljük, hogy átlátható, átjárható határokat teremt, rendezett határátlépést biztosít. Éppen az lesz az előnye a mai viszonyokkal szemben, hogy noha ma nincs vízumkényszer, a határokat nem lehet igazából akadálytalanul átlépni. Tehát mi olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ahol a megfelelő dokumentummal utazó, tisztességes szándékú állampolgárok néhány percen belül átléphetnék a határt. Ez egyaránt vonatkozik a magyarokra és a Kárpátalján élő ukránokra is.
Baráth József
