Nagyberegről az Eb-re

Ukrajnát képviselik a műkerékpározó Eb-n

A Nagyberegi Középiskolában egy éve tanulhatnak a tehetséges gyerekek műkerékpározást. A gimnasztika és kerékpározás elemeit ötvöző sportág nagyon fiatal, alig egy évtizedes múltra tekint vissza a világ boldogabbik felében. Bármennyire is meglepő, Ukrajnában elsőként a nagyberegiek kezdték űzni e sportágat, s jelenleg ők képviselik országunkat a világversenyeken is. A napokban éppen a csehországi Liberecben megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra készülnek.

– Honnan jött az ötlet, hogy éppen műkerékpározással foglalkozzanak? – kérdezem Géczi Tihamért, a középiskola igazgatóját, testnevelő tanárát, a műkerékpározás ukrajnai úttörőjét.

– Egy évvel ezelőtt közös barátunk kezdeményezésére levélben megkeresett Dér Gusztáv, a Magyar Műkerékpározó Szövetség elnöke. Megkért, hogy legyek partnerük ezen sportág meghonosításában itt, Kárpátalján, illetve felajánlotta a szövetség támogatását. Az nem volt számomra kétséges, hogy az iskola nehéz anyagi helyzetétől függetlenül a gyerekeknek sportolási lehetőséget kell biztosítani. A műkerékpározáshoz pedig terem kell, néhány kerékpár és a kemény gyakorlást vállaló tehetséges gyerekek. Magyarországon mintegy hat éve van jelen ez a sport, jelenleg 17 klub működik. Mi a baji klubbal tartjuk a kapcsolatot, ők segítik a munkánkat.

– Tornaterem volt, vállalkozó gyerekek is akadtak, de honnan szerezték be a speciális bicikliket?

– Tavaly ilyenkor egy bemutatkozó találkozóra invitáltuk eme sport szerelmeseit Nagy­beregre. 9-9 magyar, illetve német vendég érkezett hozzánk, köztük a műkerékpározók világszövetségének elnöke is. A német sportolók ekkor különböző gyakorlatsorokat mutattak be, és nekünk ajándékoztak hat kerékpárt. Azóta folyamatosan tartjuk a kapcsolatot Silke Küsnerrel, a német női válogatott tagjával és édesanyjával, a válogatott edzőjével, akik segítenek a felkészülésben. Később magam is részt vettem egy edzőképző tanfolyamon Bajon.

– Hogyan sikerült a felkészülés a novemberi németországi világbajnokságra?

– Mindösszesen négy hónapig tartott a felkészülés, ami alatt összeállítottunk a gyerekekkel egy alapgyakorlatsort. Számunkra a cél a tapasztalatgyűjtés volt, illetve a sport élvonalának megismerése. A németországi világversenyt mi és a szintén kezdő szlovákok nyitottuk meg, ezt követően pedig nagy lelkesedéssel figyeltük az „ászokat”.

– Edzőként milyen feladatokkal kell szembenéznie a felkészülés során?

– A gyerekekkel nincs különösebb gond, szívesen jönnek, kipróbálják magukat, és a tehetségesebbek itt is maradnak. Jelenleg 7-7 lánnyal és fiúval edzünk heti két alkalommal. A legidősebbek is csak 14 évesek, de van egy nagyon tehetséges harmadikos gyerekünk is. Anyagi okokból csak két versenyzőt tudtunk benevezni az idén május 25-26-án megrendezésre kerülő csehországi Eb-re, ahová ismét a magyar válogatottal együtt utazunk. Ők és a világszövetség az egyedüli támogatóink, itthon még nem sikerült szponzorokat szerezni. Sajnos saját mezünk most sem lesz, ami egy rangos versenyen elég feltűnő, és az is biztos, hogy az őszi japán bajnokságra egyszerűen nem lesz miből elutazni.

– Milyen reményekkel néznek a verseny elé?

– Becsületes helytállást várunk el magunktól. Még nagyon rövid ideje foglalkozunk ezzel a sporttal, és távlati célunk, hogy mielőbb felfejlődjünk a magyarországi műkerékpározók szintjére. Az igazi eredmény pedig az lenne, ha meg is tudnánk előzni őket.

Popovics Zsuzsanna