Becsempészik-e a határon a kergemarhakórt?
Egyelőre nincs járványveszély
Európát az elmúlt két-három év során két nagy járvány rendítette meg: először jött a szarvasmarhákat megtámadó, úgynevezett szivacsos agyvelősorvadás (BSE), azaz a kergemarhakór, majd azt követően a száj- és körömfájás, amely ugyancsak a szarvasmarha-, illetve a sertésállományt tizedelte meg.
A pánik, mely eluralkodott Nyugat-Európában ennek kapcsán, nem volt hatással az ukrán húspiacra. Miközben az EU-tagországok fogyasztói tömegesen térnek át a hal-, a kenguru-, illetve a strucchús fogyasztására, Ukrajnában stabil maradt a marha-, illetve sertéshús iránti kereslet.
Amióta azonban Ukrajnában is tiltás van érvényben egyes húsfajták behozatalára, megélénkült a hús, illetve húskészítmények csempészése, többek között olyan országokból, amelyekben már észlelték pl. a száj- és körömfájás járványát. Az Expressz című országos napilapban olvashatjuk például, hogy Dnyipropetrivszk megyében lefoglaltak 100 tonna illegálisan behozott marhahúst, mely Hollandiából származott, az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai pedig Kovel környékén tartóztattak fel két kamiont, melyek 40 tonna húst szállítottak.
Leonyid Kozik, az Állami Vámszolgálat kijevi sajtóközpontjának vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, munkatársaik gyakorlatilag nap mint nap tartóztatnak fel a határon illegális hússzállítmányokat. Tájékoztatása szerint ugyanakkor a hús és húskészítmények vizsgálata során eddig még egyszer sem fordult elő kergemarhakórral, illetve a száj- és körömfájás kórokozójával fertőzött termék.
Petro Verbickij, az Agrárpolitikai Minisztérium Állami Állategészségügyi Osztálya vezetőjének tájékoztatása szerint minden szükséges lépést megtettek annak érdekében, hogy a fertőző agyvelősorvadás, illetve a száj- és körömfájás által sújtott országokból ne jusson be Ukrajna területére hús, illetve húskészítmény. A húskészítményekkel kereskedő vállalkozókat, cégeket az adóhatóságok folyamatos ellenőrzés alatt tartják. Az országhatáron, a vámhivatalokban állandó állategészségügyi ellenőrző állomásokat létesítenek. Ugyanilyen ellenőrző pontokat állítanak fel a főbb közlekedési útvonalakon, illetve a megyék határain, melyek munkájába bevonják az adórendőrséget, a vámszolgálatot, a KÖJÁL-t, illetve az egyéb érintett szolgálatokat. Elmondása szerint Ukrajnában eddig nem észlelték a kergemarhakórt, illetve a száj- és körömfájást.
Mint arról lapunkat a Kárpáti Regionális Vámhivatalban tájékoztatták, Kárpátalján is történnek kísérletek az illegális húsbehozatalra, ám itt inkább minimális tételekről van szó, s főleg csirkehúst hoznak be Magyarországról. Szlovákiából a vízumrendszer bevezetése óta szinte megszűnt a húsbehozatal.
A megyei helyzettel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva Zinovij Romanovics, a megyei állami közigazgatás állategészségügyi főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy mára a megyében a kergemarhakórral, illetve a száj- és körömfájással fertőzött állatok kiszűrése céljából nyilvántartásba vették az importból származó teljes jószágállományt. Szerencsére eddig nem fordult elő egyik járványos megbetegedés sem.
Mint ismeretes, gyakran aggodalomra ad okot a piacokon nem megfelelő tárolási körülmények között árult húsféleségek minősége, esetleges fertőzöttsége. A hatályban levő törvények alapján azon természetes vagy jogi személyek ellen, akik nem tartják be a kereskedelmi, illetve a higiéniai szabályokat, büntetőjogi eljárás indítható. A büntetés a következmények súlyosságától függően a kisebb pénzbírságtól egészen az életfogytiglani börtönbüntetésig terjedhet.
A piacainkon uralkodó helyzet kapcsán Zinovij Romanovics a következőket mondta: „Piacainkon főleg friss húst árulnak. A felhozatalt túlnyomórészt a kárpátaljai termelők biztosítják. Vannak esetek, amikor az ország más régióiból, például a Lvovi megyéből behoznak darált húst, illetve kolbászt, ám ezek rendelkeznek a megfelelő minőségi bizonylatokkal. Más kérdés, hogy milyen feltételek között tárolják, illetve árulják ezeket a termékeket. Ezzel kapcsolatban rendszeres ellenőrzéseket tartunk, ám teljesen nem tudjuk kiszűrni a nem megfelelő körülmények között tárolt húst kínáló árusokat, hiszen ehhez szinte minden egyes árus mellé egy ellenőrt kellene állítani. Megnyugtathatom ugyanakkor Kárpátalja lakosságát, hogy megyénket nem fenyegeti a kergemarhakór, illetve a száj- és körömfájás járványa.”
Mit lehetne mindehhez hozzátenni – úgy legyen!
Baráth József
Veszélyes járványok
A kergemarhakór először Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét 1985-ben, s a kórokozók valószínűleg a vágóhídi melléktermékként takarmánylisztnek ledarált húsban, illetve csontban található, fertőző fehérjét tartalmazó prionok voltak.
A szivacsos agyvelősorvadás a táplálék közvetítésével az emberben a halálos kimenetelű, úgynevezett Creutzfeldt-Jacob-betegséget okozza. Európában már több halálesetet regisztráltak, ami a kergemarhakórral fertőzött állati termékek fogyasztása miatt következett be. Ugyanakkor a kór káros hatásait még nem mérték fel teljes egészében, tehát az további veszélyeket tartogathat a fogyasztókra nézve.
A száj- és körömfájás vírusos betegség, amely lázzal, a száj és a láb felhólyagosodásával jár, elsősorban sertések, juhok, kecskék és marhák között pusztít, de megkaphatják vadon élő szarvasok, sündisznók, sőt még az állatkerti elefántok is.
A vírusnak hét fő- és több altípusa ismert. A kórokozó 3-8 napos lappangás után véteti észre magát, tér- és időbeli fertőzőképessége rendkívüli. 24 óra alatt egy teljes disznófarm megbetegedhet a levegőben is terjedő kórokozótól, de az a gazdaságban élő kutyák, macskák, s az arra köröző madarak közvetítésével több száz kilométeres körzetben is szétszóródhat. A leghatékonyabban az ember képes közvetíteni: ruházatán, cipőtalpán, a gépkocsik kerekén egyaránt jelentős távolságokra hurcolhatja el a nagy fertőzőképességű vírust.
