„…akkor Técső központjában kő kövön nem marad”

Técsői lakosok segítséget kérnek városuk megmentéséhez

Técső két, közvetlenül a Tisza-töltés mentén húzódó utcájának lakói segélykérő levelet írtak a járás és a megye vezetőinek, továbbá Kovács Miklós parlamenti képviselőnek, a KMKSZ elnökének. A hatvan aláírással nyomatékosított levélben a Kujbisev és a Dzer­zsinszkij utcában élők azt sérelmezték, hogy az egész városra nézve veszélyes, a két nagy árvizet követően igencsak megrongálódott töltésszakaszon az ígéretek ellenére máig nem kezdték el a javító-megerősítő munkálatokat. Ezért kérik az illetékesek segítségét a probléma mihamarabbi orvosolásához, mert szerintük egy újabb árvíz esetén sok ezer ember lakóhelye kerülhet több méteres víz alá.

A továbbiakban maguk a zaklatott kedélyű lakosok mesélik el kálváriájukat.

– A Tisza medre innen mintegy kétszáz méterre húzódik – mutat a folyó felé a töltésről Ernyei József. – Az utcánkat védő gát a hetvenes árvízkor átszakadt, így akkor mintegy 200 méteres szakaszon újjáépítették, ami az idei tavaszig meg is védett bennünket. 1998-ban, bár nagy küzdelmek árán, de sikerült megtartani a mederből kilépő vizet. Már akkor ígérték, hogy megjavítják a gátat, de nem lett belőle semmi.

– Mi történt idén tavasszal?

– Jött a víz, és mi tudtuk, hogy baj lesz – emlékszik vissza Erdei József. – Kértünk segítséget, de ide már csak akkor küldtek néhány kiskatonát, amikor a víz négy helyen bukott át a töltésen. Az utolsó pillanatban egy alsóbb szakaszon átszakadt a gát, így ez a körzet „megmenekült”. Házaink így is egy hétig álltak méteres vízben, nem volt ivóvíz, gáz és villany. Meg lehet nézni, milyen állapotban van jelenleg ez a 200 méteres gátszakasz: a hátsó részét elmosta a nagy sodrású víz, több, 1–3 méter széles és néhol két méter mély repedés tátong rajta, amelyeket helyenként homokzsá­kokkal tömtünk el. Bizton állíthatom, hogy ez a töltés nem bír ki még egy árvizet, de akkor Técső központjában kő kövön nem marad.

– Kaptak-e már választ levelükre?

– Egyedül Kovács Miklós jelezte, közbenjár az érdekünkben, és továbbítja a levelet az illetékes minisztériumhoz – tudtuk meg ifj. Sari Józseftől, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökétől.

– Véleményem szerint nekünk magunknak kellene összefogni és megvédeni vagyonunkat – véli Olena Kut helyi lakos. – Nincs mit számítani a hatalomra, hiszen még a gátakon való közlekedést sem tudják megakadályozni. Éjjel-nappal személygépkocsitól teherautóig bármi felhajthat az amúgy is labilis és alacsony töltésre, ha meg akarja kerülni a városközpontot és a közúti ellenőrzést. Volt itt tiltó tábla és vasból készült sorompó is, de azt simán lefűrészelték, mivel minden feketefuvar ezen a szerencsétlen gáton megy keresztül. Szemmel látható az „igénybe vett” és a nem használt töltésszakaszok közötti különbség, az utóbbi ugyanis jó negyven centiméterrel magasabb, és zöld fű borítja, nem pedig sár, mint itt, közvetlenül előttünk is. Továbbra is azt mondom, ha minden környező ház tulajdonosa 200 hrivnyát áldozna a dologra, vagy pénz híján a lakók saját munkájukkal besegítenének, rendbe lehetne hozni a töltést, és ki lehetne tiltani innen a gátakon fuvarozókat.

Van, aki támogatja a felvetést, de többen tiltakoznak, mond­ván, a gát erősítését-emelését erőgépek és szakismeretek híján lehetetlen kivitelezni, és egyébként is, ez nem a lakosság, hanem az állam feladata lenne. Abban azonban mindenki egyetért, hogy az államnak befizetett adóikat ennek a konkrét ügynek a rendezésére kellene fordítani.

A kialakult helyzet kommentálására Ivan Huszárt, a Técsői járás állami közigazgatásának helyettes elnökét kértük.

– A járás vezetői tisztában vannak a lakók aggályainak valós voltával és a probléma súlyosságával. Az nem kérdés, hogy az érintett gátszakaszt meg kell erősíteni, ennek költségei azonban jelenleg nem állnak rendelkezésünkre. Mint közismert, a város egy másik részén a gát nem bírta a víz nyomását és átszakadt, minek következtében több milliós károk keletkeztek. Helyreállítási költség gyanánt a járás 4 millió 300 ezer hrivnyát kapott, ebből 450 ezer hrivnya jutott a városnak. Ezt az összeget szinte teljes egészében felemésztette az átszakított gátszakasz újjáépítése. Egyedüli reményünk az állami tartalékból folyósított esetleges támogatás lenne, ami nélkül egyelőre tehetetlenek vagyunk.

– Legálisan közlekednek a gépkocsik ezen a veszélyeztetett töltésen?

– Természetesen nem, de maguk az érintettek járnak a leggyakrabban azon az útvonalon, hisz így nekik van közelebb a főút. Ugyanakkor az átszakított gátszakaszt is csak ezen a töltésen keresztül lehetett megközelíteni, amit kénytelenek voltak igénybe venni a munkások az újjáépítés során.

Ez utóbbi kijelentéssel a Kujbisev utcai lakók nem értenek maradéktalanul egyet, mond­ván, a töltésnek csak egy bizonyos szakasza rongálódott meg, vagyis nem valószínű, hogy a gát helyreállításán dolgozók járművei hagyták volna maguk után a mély keréknyomokat.

Popovics Zsuzsanna