Hogy megmaradjunk nemzetnek

Turul-ünnepség Tiszaújlakon

Gyönyörű napsütés köszöntötte a Tisza-parti Turul-emlékműhöz vasárnap ellátogató ünneplő tömeget. A kár­pát­aljai magyarság hagyományosan legnagyobb ünnepi ren­dez­vé­nyén, amellyel a Rákóczi-szabadságharc első győztes csa­tájára emlékezünk, idén Kövér László, a Fidesz ügy­ve­zető alelnöke mondott ünnepi beszédet.

A rendezvény koszorúzási ünnepséggel vette kezdetét a tiszaújlaki Esze Tamás téren, ahol Vári Fábián László költő, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének tisz­te­let­beli elnöke méltatta a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét. A koszorúzás után a több mint kétezer ünneplő átvonult a Tisza-parti Turul-emlékműhöz.

A turulmadaras emlékhelynél össze­gyűlt magyar és ruszin hallgatóság előtt Kövér László többek között hangsúlyozta: évszázadokon át védendő és védelmet adó otthona volt a Szent István-i állam az itt élő népek minde­gyi­kének.

Rákóczi emléke nem csupán a magyarok szellemi otthonának éke, a térség magyar, román és ruszin népe mindig is őrizte a fejedelem emlékét, személyében a szabadság és néptestvériség megtestesülését látva – hangsúlyozta a több ezres tömeg előtt elhangzott ünnepi beszédében Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

A státustörvény elfogadásáról szólva a szónok kiemelte: a magyar nemzet perspektívái – a meglévő gondok ellenére – 1914 óta nem voltak ilyen biztatóak. A magyar kormány a nemzet határmódosítás nélküli egyesítésének, összefogásának programjáról beszél. Mint Kövér kifejtette: a státustörvény nem csak jelkép – az egyetemes magyar nemzet műve, hiszen megalkotásánál kikérték azoknak a véleményét, akikről szól.

Kövér szerint az, hogy Ukrajna vezetése megértéssel fogadta a státustörvényt, a jószomszédi kapcsolatok egyenes következménye. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a jogszabály nem oldja meg a kárpátaljai magyarság minden problémáját, azok kezelése Ukrajna kötelessége és feladata.

A szónok elismerését fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek azért a küzdelemért, amit az anyanyelvű oktatásért, a Tisza melléki járás létrehozásáért és a nemzeti jelképek használatáért folytat, beleértve a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékművet is.

A Fidesz ügyvezető alelnöke megnyugtatóaknak nevezte azokat a hivatalos reagálásokat, amelyekkel az EU különböző tényezői a státustörvényt fogadták. A törvény a legteljesebb összhangban van az európai normákkal – mondta.

A Ruszinok Munkácsi Szövetsége nevében beszélő Vla­diszlav Lecovics hangsúlyozta: a Turul-ünnepség a ruszin népé is, hiszen a ruszinok és a magyarok egyek, sorsuk évszázadokra egybeforrt. Mint kiemelte, II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője ünnepi beszédében elmondta: a ti­sza­újlaki csata jelentősége nem nagyságában rejlik, hanem abban, hogy a szabadságharc első győz­tes csatája volt. „Szabadságharcaink jelentőségét az adja – folytatta a szónok –, hogy feliratkoztunk ezáltal a szabadságszerető népek listájára. Mert mi más lenne a nemzet, mint szabadságszerető nép, amely nem hagyja szabadságát, és ragaszkodik ahhoz, hogy maga intézze saját ügyeit?” Kovács Miklós szerint a hagyományos Turul-ünnepséggel a szabadságért folytatott küzdelemnek, a nemzetté válás folyamatának állítunk emléket. Mindennapi küzdelmeinknek is egy nagy folyamat részeként van értelme – hangsúlyozta a szónok. „Most egy különleges történelmi tesztben kell hogy helytálljunk mi, magyarok, itt, Kárpátalján: megkell maradni közösségként. Ehhez arra van szükség, hogy szorosra zárjuk sorainkat, hogy elég erőt tudjunk felmutatni ahhoz, hogy a saját ügyeinkből a maximálisan lehetséges mennyiséget tudjuk magunk intézni az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – hangsúlyozta. – „Ennek a küzdelemnek kis állomásai és győzelmei azok, amikor például diplomát tudunk osztani a magyar főiskolán. Igen komoly győzelemként értékelhető, hogy megszületett a státustörvény: egy dokumentum, amely arról szól, hogyan tud ez a szétszakított nemzet a jövőben együttműködni, együtt élni, mi lesz az a forma, amelyben a magyar nemzet egységes lesz, amelyben magyarországi testvéreink segíthetnek, hogy mi nemzetünk megmaradásával és történelmi dicsőségünk gyarapításával megfeleljünk ennek a bizonyos történelmi tesztnek, s megmaradjunk Kárpátalján nemzetnek; olyan közösség tagjainak, amelynek ilyen ősei, elődei vannak, és ilyen hagyományai, mint amelyeket ezen ünnepséggel is ápolunk.”

Az ünneplőket köszöntötte Oleg Havasi, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke, majd a hatalmas „Köszönjük a státustörvényt!” feliratú transzparens alatt tartott ünnepség végén Kövér László, a kárpátaljai magyar és ruszin szervezetek vezetői, a HTMH, az ungvári magyar főkonzulátus, a kárpátaljai megyei és a nagy­szőlősi járási állami közigazgatási hivatalok képviselői és számosan az ünneplő sokaságból me­gkoszorúzták az emlékművet.

A megemlékezés után a kilátogatók a Tisza partján ünnepeltek tovább, ahol többek között kötélhúzó, kőhajító és sörivó versenyre került sor, felléptek a Cók-Mók bábszínház, a nevetlenfalui néptáncosok, a pé­ter­fal­vai zeneiskola gyermekcsoportjának tagjai, Pál Lajos zenekara. Végezetül a Color együttes szolgáltatta zenére mulathatott mindenki, míg kedve tartotta.

kz – vb