Kárpátaljai magyarság: esélyek és lehetőségek

IX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

Július 4–8. között a Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében, a Szi­nevéri-tó közelében kilencedik alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. A helyi és anyaországi ifjúság évről évre mind népszerűbbé váló fóruma ezúttal is húsba vágó témák megvitatását kínálta a résztvevőknek.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a Tisza menti járás létrehozásával kapcsolatos elképzeléseit, illetve a megvalósítás esélyeit Kovács Miklós elnök, parlamenti képviselő taglalta. A KMKSZ elnöke megerősítette, a szövetség a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy megszülessen a kárpátaljai magyarok zömét magába foglaló közigazgatási egység. Kovács szerint mára többszörösen bebizonyosodott, nem helytálló az a liberális érvelés, miszerint a modernizáció önmagában megoldást jelentene a nemzetiségi kérdésekre. Ebben az esetben viszont a kisebbségeknek nincs más választásuk problémáik or­v­oslására szülőföldjükön, mint az önálló élettér, esetünkben az autonómiák átfogó rendszerének megteremtése. Tekintettel az autonómia kialakításának nehézségeire, a KMKSZ elnöke fontosnak tartaná, hogy valamilyen sémában elképzelés szülessen a kárpátaljai magyarság fenn­ma­ra­dását, további boldogulását illetően, mivel az autonómiák rendszerének kialakításában az ez ügyben hozott politikai döntés lenne az első és legfontosabb lépés, amelyet a későbbiekben meg lehetne tölteni tartalommal.

Tóth István, a HTMH főosztályvezetője hozzászólásában elmondta, hogy az ukrán–magyar vegyes bizottság tagjaként maga is érzékelte az ukrán fél részéről a kezdeti idegenkedést a nemzetiségi közigazgatási egység kérdésének felvetésekor. Ugyanakkor előremutató mozzanatként értékelte, hogy a testület idén mégis felvette a megvitatandó kérdések közé a Tisza menti járás kérdését.

A státustörvény által a határon túli magyarságnak nyújtott előnyökről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára tartott előadást, hangsúlyozva annak a pozitív jövőképnek a fontosságát, amelyet a jogszabály a határon túli nemzetrészeknek kínál.

A legnagyobb segítség a határon túli magyaroknak az, ha a magyar gazdaság jól teljesít, hiszen ekkor Magyarország többet tud nyújtani a határon túli nemzetrészeknek – mondta előadásában Varga Mihály pénzügyminiszter. A magyar pénzügypolitikát és a kárpátaljai magyarok támogatását ismertetve a pénzügyminiszter a többi között kifejtette, hogy felértékelődött a magyar gazdaság, mert jó erőben van, s a határon túli magyarságnak is érdeke, hogy ez az állapot fenn­maradjon. A pénzügyi tárca vezetője elmond­ta: széles és kiterjedt az a magyarországi támogatás, amit a kárpátaljai magyarság igénybe vehet. Mint kifejtette: Kárpátalja számára elindultak olyan programok, amelyek a szülőföldön való megmaradást szolgálják. Ilyen az Új Kézfogás Közalapítvány programja, amely 13 ezer kárpátaljai magyar földhöz jutását és a gazdálkodás elkezdését támogatta. Ezek az emberek vetőmag- és vegyszervásárláshoz is kapnak támogatást – emlékeztetett a miniszter.

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter előadásában vázolva Magyarország ifjúságpolitikai koncepcióját, részletesebben is kitért a határon túli ifjúsági szervezeteket is tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia megalakításának jelentőségére és működésének elveire.

kg – vb