„A státustörvény pozitív jövőképet kínál a kárpátaljai magyarság számára”

Interjú Németh Zsolttal, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával

2001. július 13., 02:00 , 26. szám

– A Kárpátaljai Nyári Sza­badegyetem hallgatói előtt elhangzott felszólalásában többször hangoztatta annak a pozitív jövőképnek a fontosságát, amit a státustörvény hordoz. Miért?

– A „státustörvénybe csomagolt” jövőkép minden magyar közösség számára kulcskérdés, de különösen így van ez Kárpátalján, ahol – elsősorban Ukrajna viszonylag nehéz helyzete miatt – a pozitív jövőképnek még csak elemeit sem lehetett felfedezni. És nemcsak az volt a baj, hogy a kárpátaljai magyaroknak nem volt jövőképük, hanem az, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak sem volt jövőképe róluk, mint ahogyan Ukrajnáról sem. A státustörvény jóvoltából ma már tisztában vagyunk vele, mit tud kínálni Magyarország a kárpátaljai magyaroknak, ha szülőföldjükön alapozzák meg jövőjüket. Ugyan­­akkor Ukrajna is kezd megszűnni fehér folt lenni Európa térképén, és a magyar diplomácia szorgalmazza, hogy az EU mielőbb dolgozza ki a maga jövőképét Ukrajnáról. Éppen ezért, bár a státustörvény elsősorban a személyes, az egyes személyek által igénybe vehető előnyökről szól, nem hagyhatók figyelmen kívül azok a politikai előnyök sem, amelyek a magyarság mint közösség számára keletkeznek.

– Hallhatnánk valamit ezek­­ről a személyes előnyökről?

– Kiemelném a magyar iden­titás megőrzéséhez kapcsolódó kedvezményeket. Az oktatás területén a magyarországi kedvezményeket úgy próbáltuk alkalmazni a helyi feltételekre, hogy azok ne ösztönözzék a kivándorlást. Ezen belül a szülőföldön igénybe vehető oktatási-nevelési támogatást azok a családok élvezhetik, amelyeknek legalább két kiskorú gyermeke magyar oktatási intézményben tanul. Ennek pontos összegéről hamarosan dönt a kormány, s azt valószínűleg gyermekenként évi húsz­ezer forintban fogja meghatározni. A nem szorosan vetten az identitás megőrzéséhez kapcsolódó kedvezmények köréből megemlíteném az utazási kedvezményt, amely évi négyszeri, gyakorlatilag ingyenes utazást tesz lehetővé vasúton (másodosztályon) vagy távolsági autóbuszon, illetve évente egy alkalommal legalább tízfős diákcsoportok számára is igénybe vehető. Ami a 3 hónap időtartamú magyarországi munkavállalás lehetőségét illeti, hangsúlyozni szeretném, hogy ezzel nem szűnnek meg a hagyományos munkavállalási lehetőségek, amelyek eddig is a határon túli magyarság rendelkezésére álltak. Ez a kedvezmény mindenekelőtt azt jelenti, hogy három hónapig nem szükséges a mun­kaerő-piaci helyzet vizsgálata, az előírás szerinti közigazgatási eljárás lefolytatása a munkavállaláshoz. Azt szerettük volna elősegíteni, hogy a határon túli magyarok olyan jövedelemre tehessenek szert, amellyel hazatérve javíthatják otthoni életszínvonalukat.

– Hogyan értékeli a státustörvény megszületésével kapcsolatos román és szlovák megnyilvánulásokat és Ukrajna reakcióját a jogszabály elfogadására?

– A román reagálásnak legfeljebb a mértéke és a hangneme haladott meg minden várakozást, de az elutasításra alapvetően számítani lehetett. Ez az emocionális túlreagálás azonban – minden átmeneti kellemetlenség ellenére – pozitív hozadékkal is jár. Azokkal, akik „kevesellték” a státustörvényt, a túlreagálás megérttette, hogy ez a maximum, amit az anyaország jelenleg adni tud. Az is fontos, hogy a románok és a szlovákok ily módon saját maguk számára is megfogalmazzák azokat a komplexusokat, amelyek az adott országban Magyarországgal és a magyarokkal szem­­ben élnek. E komplexusok igazi cáfolata a törvény megvalósítása lesz, hiszen akkor kiderül, hogy sem a többségi nemzetnek, sem a szomszédos államoknak semmilyen kára nem származik belőle. A státustörvény hatására, remélem, a szomszédaink is megértik, hogy a határon túli magyarok nem problémát jelentenek, hanem a megoldás részét képezik az adott ország társadalmi problémáinak kezelésében. Ha volt igazi meglepetés a jogszabály fogadtatását illetően, akkor az a kifejezetten pozitív ukrán visszhang. Mi a magunk részéről a státustörvénynek az ukrán jogszabályoknak megfelelő alkalmazását tartjuk fontosnak. Már maga az a tény, hogy a törvény megalkotásánál nem a kettős állampolgárság irányába indultunk el, többek között annak volt következménye, hogy figyelembe vettük a vonatkozó ukrán jogszabályokat, amelyek kizárják a kettős állampolgárságot. Számtalan egyéb alkalmazási, végrehajtási intézkedés áll még előttünk egyébként, amelyekkel kapcsolatba meg kell teremteni a jogi összhangot. Az ukrán támogató magatartás azonban mindenképpen egy olyan tőke, amellyel érdemes jól gazdálkodni. Nem érhetjük be kevesebbel, mint hogy kimondjuk, Magyarország támogatja, hogy Ukrajna európai országként fogalmazza meg önmagát, hogy külpolitikai törekvéseiben az európai orientáció legyen meghatározó. Ez az, amivel a magunk részéről hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ebben az országban a gazdasági és a politikai konszolidáció feltételei kialakuljanak. Hiszen a kárpátaljai magyaroknak fontos, hogy Magyarországra támaszkodhassanak, de ugyanúgy fontos, hogy itt, ebben az országban olyan gazdasági, politikai, társadalmi körülmények alakuljanak ki, amelyeknek azután ők is haszonélvezői lehetnek.

kg