Egry harangjai

Harangöntőműhely Kisgejőcön

A kisgejőci görög katolikus templom előtt áll egy harang, alig néhány méterre attól a helytől, ahol sok évvel ezelőtt megszületett. A templom ugyanis arra a helyre épült, ahol a XX. század elejéig harangöntőműhely működött.

Kevesen tudják, hogy két híres harangöntő-dinasztia származik Kárpátaljáról: a Lászlók és az Egryek. A műhelyt a László-dinasztia alapította az 1800-as évek elején. Rövid időn belül sikerült felvirágoztatniuk az öntödét, de az igazi kiugrást Egry Ferenc (1864–1946) megjelenése jelentette. Eleinte segédként dolgozott, majd benősült a famíliába, s átvette a műhelyt. Annak ellenére, hogy egy kicsiny, eldugott faluban működött, s a technológia tekintetében is elmaradt a nagy öntödék mögött, mégis minőségi harangok kerültek ki Egry Ferenc műhelyéből. A mester egy ideig országgyűlési képviselő is volt. Kétezer holdas birtokának több mint felét eladta, s ruszinokat telepített be –így keletkezett a mostani Orosz­gejőc.

– A méltóságos úri címe nem akadályozta Feri bácsit abban, hogy megfogja a munka végét – meséli Németi Klára, aki annak idején a harangöntő szom­­­széd­ságában lakott. – Nagyon szeretett dolgozni. Ő maga ellenőrizte a harangok öntését. Ha látta, hogy az érc nem eléggé folyékony, utasította a munkásokat, hogy rakjanak a tűzre. Még most is itt cseng a fülemben, ahogy kiabálta: „Fát! Fát!”

A harangöntöde két részből állt: a tulajdonképpeni öntőből és a műhelyből. A harang formáját sárból készítették, ez 2-3 napig száradt, erre öntötték rá a forró ércet, majd kicifrázták. 4-5 napig hűlt, ezután csiszolták át a műhelyben.

– A kész harang elszállítása nagy társadalmi eseménynek számított – mondja Györke Eleonóra magyar szakos tanár. – A falu apraja-nagyja részt vett az ünnepségen. Díszbe öltöztették a harangot, a darut, amellyel felemelték, és a stráfszekeret is, amelyen elszállították. A falusiak maguk is elkísérték a harangot az út egy részén.

A sors fintora, hogy a nagy mester temetésén egyetlen harangja sem kondult meg.

– Amikor az oroszok bejöttek, Feri bácsinak menekülnie kellett – meséli Klári néni. – Mindenét a házvezetőnőjére hagyta. Sárbogárdra készült a családjával, de csak Sopronig jutott. Miközben a fia ügyeit rendezte, beütötte lábát a vasúti sínbe, kórházba került, majd rövidesen meg is halt.

Számos református és katolikus templomban mind a mai napig az Egry Ferenc által készített harangok hívják misére, istentiszteletre a híveket nemcsak Kárpátalján, hanem szerte a magyarlakta területeken.

-jázmin -