Az oltalmazó Fekete Madonna
Kárpátaljai zarándokok Lengyelországban
A lengyelországi Czestochowába évente 4-5 millió zarándok érkezik, hogy hitét erősítse és mélyebb Isten-élményben legyen része. Ez a cél lebegett annak az ötven fős kárpátaljai csoportnak a szeme előtt is, amely október 3-án indult el Szabó Szilárd, Trescsula László, Demkó Ferenc és Harangozó Miklós görög katolikus papok vezetésével.
A zarándokok között voltak, akik felajánlásaik, fogadalmaik beteljesítését, mások lelki és testi fájdalmaik enyhülését várták a Fekete Madonnától. A zarándokokat Krakkóban meleg étel és szállás fogadta egy Kárpátaljáról származó család közbenjárásának köszönhetően. Így idegen földön is otthon érezhették magukat.
Czestochowa a világ legnagyobb kegyhelyei közé tartozik. Lengyelország szíve ma is itt dobog, életéhez az indítást, virágzásához a kezdést magyar földről kapta. A rutének földjén Belz várában nagy becsben tartott és tisztelt „Fekete Madonna” ikont Nagy Lajos magyar-lengyel király rokona, Oppelni László herceg 1382-ben lengyel földre vitette. Itt az úgynevezett Jasna Gorán (Fényes-hegy) templom épült a kegykép számára, és a Szűzanya szolgálatára Magyarországról hat pálos rendi szerzetest hívtak meg. Királyok, fejedelmek, főurak, főpapok és egyszerű hívek birtokokkal és drága fogadalmi ajándékokkal gazdagították a kegyhelyet. A kincstár a mai napig őrzi Báthory István és Marie Curie rózsafüzéreit. Hamarosan a lengyel történelem több fontos eseményének is színtere lett a világhírűvé vált kegyhely. A czestochowai Máriának szüntelenül nagy veszedelmek közepette kellett megvédenie népét és templomát.
Az idők folyamán a kegytemplom mellé hatalmas bazilika épült, majd a kolostor és kegyhely épületei erődítménnyé váltak. Zarándokok millió veszik körül csodálattal az ősi szent helyet.
Legnagyobb becsben a Fekete Madonna kegyképe áll. Két ízben is ünnepélyesen megkoronázták, és a Szűzanyát 1717-ben és 1910-ben Lengyelország Királynőjévé nyilvánították.
A Fekete Madonnát, arcán a képre támadó pogány rabló tőrével ejtett sebhellyel ma is pálos szerzetesek őrzik, lelki szolgálatára állva bármikor bárkinek.
Molnár Eleonóra
