„A reménység pedig nem szégyenít meg” (Róma 5.5.)

Konferencia a szórványmagyarságról

2001. november 2., 01:00 , 42. szám

A fenti idézet szellemisége hatotta át azt a háromnapos nagydobronyi tanácskozást, melyet Közösség és szórvány címmel szervezett a Kárpátok-Alpok Alapítvány.

A romániai, délvidéki, burgenlandi és magyarországi részt­vevők mellett szép számmal voltak jelen a konferencián a kárpátaljai szórványban – a Felső-Tisza-vidéken, a Latorca völgyében – magyarul tanító óvónők és tanárok, illetve a mindinkább szórványosodó mun­kácsi, Ung-vidéki iskolák és a KMPSZ szórványoktatással foglalkozó képviselői.

A tanácskozás első részében elméleti előadások hangzottak el: Bárdi Nándor: A szórványkutatás rövid története; Kocsis Károly és Sebők László: Szórvány a számok tükrében és térképeken; Bodó Barna: Állam, közigazgatás, önkormányzat és szórvány; Vetési László: A magyar egyházak, a lelkipásztorok és az anyanyelv; Nyisztor Tinka: A moldvai csángómagyarok helyzete a XXI. században; Orosz Ildikó: Szórványok anyanyelvi/anyanyelvű oktatása Kárpátalján. Sajnos elmaradt Szarka László kisebbségkutató nagy érdeklődéssel várt Nemzetközi körkép, veszélyeztetett etnikumok, európai modellek című előadása.

A tanácskozás második részében az Utak és megoldások összefoglaló címet viselő beszámolók hangzottak el. Az egyes régiók képviselői gondjaikat, sikereiket osztották meg a hallgatókkal, illetve egy-egy jó példa bemutatásával kínáltak megoldási lehetőséget. A konferencia résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták ezeket az esettanulmányokat, hisz a törekvések, a gondok, a buktatók közösek, bármely országban foglalkozzunk is a szórvánnyal. A tanácskozás résztvevői, az előadók és hozzászólók valamennyien egyetértettek azzal, hogy a kisebbségi sors elválaszthatatlan a szórványsorstól, s a lehetőségeket nem kívülről kell várni, hanem belül kell megkeresni azokat.

A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával és vereckei kirándulással zárult. A rendezvény házigazdája a Kárpátaljai Református Egyház, a Nagydobronyi Református Líceum és az Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon volt.

pm