Tudomány határok nélkül
Kisebbségkutatók tanácskozása Budapesten
2001. november 12-én az MTA szervezésében Budapesten tartott megbeszélést több neves határon túli magyar kutató. A találkozóról, melynek egyik fő témája a határon túli magyar kutatóműhelyek kérdése volt, Csernicskó Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesét kérdeztük.
– A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – többek között a külföldön élő magyar tudósok számára létrehozott külső köztestületi tagság bevezetésével, a pályázati lehetőségek kitágításával – bizonyította, hogy az egész magyar tudományosság akadémiájaként működik. Ez a tanácskozás is ennek szellemében zajlott. A találkozó résztvevői – az Akadémia vezetésével egyetemben – egyetértettek abban, hogy időszerű akadémiai kutatóállomások létrehozása a határon túli régiókban. Így a jövő év januárjától ilyen kutatóműhely jöhet létre Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen, Szabadkán és Beregszászban.
– Mi a kialakítandó kutatóállomások fő célja?
– Az Arany János Közalapítvány támogatásával és az MTA Kisebbségkutató Intézetének koordinálásával létrejövő kutatóállomások első éve az intézményteremtés jegyében telik, de kezdettől fogva több területre terjed majd ki a működésük. Alapfeladatuk a magyar nyelvvel, illetve a nyelvet éltető közösség helyzetével foglalkozó kutatások folytatása lesz, de az archiválás, dokumentálás is szerepel a célok között.
– Hol lesz a kutatóműhely székhelye?
– Beregszászban, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A kialakítandó kutatóállomásoknak kezdetben célszerű már meglévő intézményi és személyi háttérre támaszkodniuk, és a főiskolán adottak a feltételek egy ilyen kutatóműhely befogadásához, működéséhez.
karmacsi