Rajtolt a választási kampány

Önkormányzati választások

Miután Leonyid Kucsma elnök ismét megvétózta a parlament által elfogadott új helyhatósági választási törvényt, mely vegyes választási rendszert irányzott volna elő, azaz pártlistán és egyéni választási körzetekből jutottak volna a képviselők a megyei és járási tanácsokba, eldőlt, hogy a parlamenti választásokkal egy időben, tehát március 31-én tartandó önkormányzati választásokat a régi törvény előírásai szerint rendezik meg. A megyei tanács XVIII. ülésszakának pénteken megtartott első plenáris ülésén máris megszülettek a választásokkal kapcsolatos első határozatok. Döntés született arról, hogy a tavasszal megválasztandó új megyei tanácsba a megye minden adminisztratív egysége 5 képviselőt delegálhat. Mivel pedig az előző választások óta megyei jogú várossá lett Huszt és Beregszász, a testület a jövőben 85 tagú lesz. Ez ukrajnai viszonylatban igen magas szám, hiszen csak Kárpátalján és a Ternopili területen választanak körzetenként 5-5 képviselőt, más megyékben átlagosan 3-3 képviselőt delegálnak a testületbe egy-egy választókörzetből. A továbbiakban a képviselők megválasztották a 15 tagú megyei választási bizottságot, melynek elnöke Mikola Popovics lett. Jelzésértékű lehet a testület összetételével kapcsolatban, hogy a különböző pártok és társadalmi szervezetek összesen 17 személyt jelöltek a bizottságba, akik közül a megyei tanács képviselői végül egy egyesült szociáldemokrata és egy kommunista jelölt megválasztását nem szavazták meg.

Az ülést követően megkezdődött, és jobbára be is fejeződött a járások és megyei jogú városok választási bizottságainak megalakítása.

Brenzovics Lászlót, a KMKSZ alelnökét, megyei tanácsi képviselőt arról kérdeztük, mit jelent a gyakorlatban, hogy az önkormányzati választásokra a régi törvény előírásai szerint kerül sor, tekintettel arra, hogy az önkormányzati és az új parlamenti törvény között néhány pontban ellentmondás van.

– Valóban léteznek ellentmondások, hiszen például a régi parlamenti választási törvény értelmében a helyi választási bizottságok megalakítása a tanácsok feladata, míg az új választási törvény szerint már a parlamenti választókerület választási bizottsága hozza létre a helyi választókörzeti bizottságokat a pártok képviselőiből. (Megyei és járási szinten például külön bizottságokat hoztak létre a parlamenti és a helyhatósági választásokra.) A törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan kitételt, hogy amennyiben a parlamenti és helyhatósági választásokat egy időben rendezik, úgy a helyi választási bizottságokat a parlamenti választásokat szabályozó törvény alapján kell létrehozni. Érdeklődéssel várjuk ezek után, milyen elv szerint alakulnak majd meg ezek a testületek.

ntk