Póréhagyma

Házunk tája

A magyaros ételek jó részének nélkülözhetetlen fűszere a hagyma. Sajnálatos, hogy a hagymafélék többi képviselőjét – köztük a póréhagymát – a magyar kertészek még nem értékelik érdemei szerint.

A nagyobb piacokon, vásárcsarnokokban olykor látható mint bolgárkertészek terménye, de a fogyasztók többsége csak most ismerkedik vele. Érdemes is, mert fogyasztása nagyon egészséges, ugyanis a póréhagyma – vagy ahogy régen nevezték: a párhagyma – számottevő menynyiségű B1-vitamint és ásványi sókat tartalmaz. Igen nagy az élettanilag hasznosítható vastartalma is.

A póréhagyma kultúrában kétéves növény, amelyet magvetéssel lehet termeszteni. Az első évben csak levelei fejlődnek, majd a második évben hozza nagy gömb alakú virágzatát a másfél-két méteres szár végén. Magjai aprók, feketék, nagyon hasonlítanak a vöröshagyma magjához. A póréhagyma levelei laposak, szélesek, nem hengeresek, mint a vöröshagyma levelei. A hagymája nem vastagszik meg, csak hosszúkás, és közvetlen átmenete van a levelek felé, gerezd nélküli. Gyökérzete igen erőteljes, bojtos.

Nyári és téli fajtái vannak. A nyáriak levelei halványzöldek, puhák, a téliek lombja sötétzöld, kemény, ezért a telet is elfagyás nélkül átvészeli. Emiatt a fajtákat nem ajánlatos felcserélni.

Nálunk a nyári póréhagymát a fiatal vöröshagyma tökéletesen pótolja. Sokkal inkább ajánlható a téli póréhagyma termesztése, mert az választékot bővít az évnek éppen abban a szakaszában, amikor kevés a friss zöldség. A továbbiakban tehát a téli póréhagyma termeléséről lesz szó.

A póréhagyma napfényigényes növény, ezért fák alatt vagy magasabb zöldségfélék árnyékában nem érdemes termeszteni. Frissen trágyázott, jó kultúrállapotban levő talajban érzi magát a legjobban. Szereti a sok vizet, körülményeink között jó minőségű póréhagymát csak öntözéssel lehet termeszteni.

A 3-4 évig csíraképes magokat márciusban vetjük el 30 cm sortávolságra. A magvak lassan csíráznak, és a kikelt növénykék is igen vontatottan nőnek. Ezért helytakarékosság szempontjából érdemes a sorok közé hónapos retket vetni; ezt kiszedjük, mire a póréhagyma megerősödik.

Lehet a póréhagymát palántázással is termeszteni. Ekkor március elején vetjük a magokat ládába, majd a kétleveles palántákat április végén, május elején ültetjük át állandó helyükre. A magvetésből kiegyelt növényekből is telepíthetünk másik ágyást. A növények a sorban 10-12 cm-re legyenek egymástól. A palánták gyökerét egyharmadára vissza kell csípni.

A növényállomány nyári ápolása rendszeres kapálásból, gyomlálásból, gyakori és bőséges öntözésből és műtrágyázásból áll.

Októberre a téli póréhagymák megerősödnek, megvastagodnak. Ilyenkor már szedhetjük és fogyaszthatjuk őket. Az elszáradó borítóleveleket leszedjük, a bojtos gyökérzetet és a hosszú levelek felső részét levágjuk, és így nagyon szép, tetszetős hagymákat takaríthatunk be. A várható termés m2-enként 1,5-2,0 kg.

B. Gy.