Milován Jolán: Tesszük a dolgunk
A KMKSZ Ugocsában
– Ön 1996 óta elnöke a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének. Hogyan összegezné az elmúlt időszakot a szervezet szempontjából?
– Az ugocsai középszintű szervezet jelenleg 26 alapszervezetből áll, ez körülbelül 9500 fős tagságot jelent. Az alapszervezetekben folyik a munka, különböző rendezvényeket szerveznek, s ugyanúgy a középszint sem tétlen: folyamatosan követik egymást a konferenciák, a szoboravató ünnepségek, a zenei napok, a kiállítások. A státustörvénnyel kapcsolatban sem érzek problémákat, Nagyszőlősön eddig több mint ezren adtak be igénylést, s a járásban is több ezren. Problémával, panasszal a központi irodához eddig még senki nem fordult. Én abban látom a középszintű szervezet feladatát, hogy összefogjon, szervezzen, koordináljon, de az igazi élet az alapszervezetekben van. Ezt tapasztalom a közgyűléseken, hiszen gyakran zsúfolt kultúrházak, parókiák fogadnak, az emberek az udvarokon, folyosókon állnak, s érdeklődő, lényegre törő kérdéseket tesznek fel. Az alapszervezetek most vizsgáznak demokráciából, és ahogyan az eddigiekből kitűnik, nem is akármilyen eredménnyel. Az emberek értik a szövetség feladatait, céljait, teljes egészében egyetértenek azokkal; érdekes módon még olyan községekben is, ahol nincsenek többségben a magyarok. Így például Királyházán téma a magyar oktatás megszervezése, Újakliban pedig egy magyar közösségi ház felépítését tervezik.
– Az elmúlt hat év nyilván hozott örömet-bánatot egyaránt. Tudna említeni néhányat ezen időszak meghatározó élményei közül?
– Az ugocsai alapszervezetekben igen jó elnökök vannak, akikkel könnyű együttműködni. Nemrég például Fertősalmáson voltunk, és felelevenítettük, hogy 13 évvel ezelőtt milyen csodálatos alakuló gyűlés volt ott. Ugyanaz a magyar hímzéses terítő volt ugyanazon az asztalon, mint annak idején, csak most jóval többen jöttek össze. Az is öröm, amikor az embereknek információkat tudunk adni, amikor együtt tudunk dolgozni velük. Jóleső érzés, amikor a nagyszőlősi magyarság szemmel láthatóan erősödik, amikor új iskolák nyílnak. Negatív élményt nemigen tudnék felidézni, ritkán csalódom az emberekben, még csak rossz hangulatot sem éltünk meg. Néha nehezebben mennek a dolgok a kelleténél, de ezt nem nevezném negatívumnak, legfeljebb kellemetlenségnek, ami a munkával jár. Nehézségek adódtak például az óvodai csoportok beindításakor, vagy fájdalmas kérdés volt a fancsikai magyar osztályok elsorvadása.
– Mit tartana fontosnak a következő hároméves ciklusban?
– Úgy gondolom, hogy két nagyon fontos feladat áll előttünk: a státustörvény megvalósítása és a választásokon való igazi eredmény elérése. Ezenkívül készülünk az évente hagyományosan megrendezendő ünnepségeinkre, például az aradi vértanúk emlékünnepére. A legfontosabb feladatnak azonban továbbra is az alapszervezetek megerősítését tartom.
– A nagyszőlősi járás magyarsága kettészakadt a parlamenti választások tekintetében. Ön szerint mivel jár ez a helyzet?
– A legtöbb magyar település a 72-es választókerületben maradt, kivételt Fancsika és Nagyszőlős képez. Ez a helyzet azt vonja maga után, hogy amikor a 72-es választókerületben szavaznak a magyarok, nemcsak a maguk sorsát tartják a kezükben, felelősséget kell vállalniuk a kárpátaljai magyarság egészéért is. A választókerületből kiszorult magyarok feladatát pedig abban látom, hogy az ismerőseiket, rokonaikat meglátogatva elmondják: a te szavazatod az én szavazatom is, tehát felelősséget, kezességet vállalunk egymásért.
– Hogyan készülnek a helyhatósági választásokra?
– A középszintű szervezet több képviselőt jelölt a járási tanácsba, s az alapszintű szervezetek szintén támogatnak helyi szinten képviselőjelölteket. Nem tehetünk mást, mint hogy tesszük a dolgunkat, mondjuk a mondandónkat, s ahogy a közgyűléseken tapasztalom, az embereket nem is nagyon kell biztatni erre. Ők értik, hogy a KMKSZ az a szervezet, amelyre érdemes szavazni, és amely az ő érdekeiket a legmegfelelőbb módon tudja képviselni az elkövetkezendő periódusban.
Olasz Tímea
