Régen egyszerűbb ünnepeket ültünk

Régi viski húsvétok

2002. március 29., 01:00 , 63. szám
Visk a 30-as években

A húsvéti ünnepkör hagyományai, szokásai folyamatosan átalakulnak, változnak. Ez önmagában nem baj, de helyenként túlmodernizálódnak és el is veszítik eredeti értéktartalmukat. Az utóbbi időben ez az ünnepünk is elanyagiasodott, értve ez alatt az egyre nagyobb költségekkel járó eszem-iszomos vendégvárást, a különböző méretű csokinyuszik és -tojások arzenálját, a látványos matricás-színes hímeseket vagy a méregdrága „locsoló” parfümöket...

– Régen másként volt, sokkal puritánabb, egyszerűbb ünnepeket ültünk – emlékszik vissza gyermekkora húsvétjaira a 72 esztendős Hánka Imre. – A viski református családok körében akkoriban nem volt hagyománya a gazdag asztalterítésnek, legfeljebb másféle ételeket készítettek, mint hétköznap. A harmincas években a kölnivíz is amolyan úri dolognak számított, az egyszerű embereknek nemigen tellett rá, ezért előfordult, hogy mi magunk fogtunk a rózsavízkészítéshez. A gyerekek számára már jókor reggel elkezdődött az ünnep, a helyi szokás szerint ugyanis az istentisztelet kezdetéig (reggel tíz óráig) illett bevégezni az öntöződést. Akinek nagy volt a rokonsága, igencsak iparkodott, hogy mindenhova elérjen, mert különben szégyenben maradt...

– A húszas-harmincas években nagyobb szerepe volt a vallásnak, mint manapság – meséli Gór Magda, aki idén tölti be 79. életévét. – A görög katolikus egyház rendjének megfelelően a viski hívek már nagyhét szerdájától eljártak a templomba, csütörtökön került sor az áldoztatásra, pénteken ünnepi, szombaton éjféli misét tartottak. Vasárnap reggel pászkát, vajat, sajtot, sonkát, tojást szenteltek. Egyebet nemigen készítettek, kalácsból is főként egyszerű kelt tésztát sütöttek. A piros tojásokat hagymahajjal, zöldlevéllel díszítve hímezték a lányok, ezzel kedveskedve a kisebb fiúcskáknak. A nagyobb öntöző legényeket már asztalhoz invitálták, étellel, itallal kínálták.

– Nehéz világot éltünk, sokkal nehezebbet, mint most, az emberek mégis jobban odafigyeltek egymásra, tiszteletben tartották hagyományaikat – csatlakozik a beszélgetéshez Magda néni férje, a 85 éves Rudolf bácsi. – A legények évődtek az eladósorban lévő lányokkal, húsvét reggelén meg-megfürösztötték őket az itatóvájúnál vagy a patakban. Az udvarlós háznál már csak a kiszemelt legény öntöződött, másnak szégyen is volt odamenni. A leendő menyasszony meg egy nagy szál rozmaringot tűzött a legénye kalapja mellé.

Popovics Zsuzsanna

Húsvét ünnepe

A húsvét a keresztény vallás legnagyobb ünnepe, amit 325 óta az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon ünnepelnek meg világszerte. Krisztus feltámadásának ünnepét böjti időszak készíti elő, a húsvét szó éppen ennek a végét jelenti.

Nagycsütörtök estéjén Jézus búcsúvacsorájára emlékezik a keresztény világ.

A nagypénteki szertartások a délutáni órákban kezdődnek, mivel Jézus délután 3 óra körül halt meg a kereszten, a Golgota hegyén.

A nagyszombat, amikor Jézus a sírban feküdt, a csendes szomorúságé és az önkéntes böjté, e napon sok helyen húsvéti körmenetek indulnak.

Húsvétvasárnap, a feltámadás napján ünnepi szentmisét, illetve istentiszteletet tartanak.

A húsvét hétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték. A népi hiedelem szerint a tojás az életet, az újjászületést szimbolizálja.