A vegetáriánus táplálkozás előnyei, hátrányai (I.)

Az egészséges életmód híveinek számolniuk kell azzal, hogy a kizárólag növényi eredetű táplálékok mérgező anyagokat is tartalmaznak. Gondot okozhat az is, hogy csak néhány nyomelem hasznosul elég hatékonyan. A világszerte hódító vegetáriánus életforma előnyeiről, hátrányairól olvashatnak az alábbiakban.

A növényi eredetű élelmiszerekben számtalan egészségkárosító anyag is van, melyek vegyes táplálkozáskor általában nem fejtik ki hatásukat, miután ritkábban, s egyszerre kevesebb kerül belőlük az asztalra. Az olykor túlzottan egyhangú növényi táplálkozás során viszont ezek az ártalmas összetevők különböző megbetegedéseket idézhetnek elő. Részben idegen vegyi anyagokról, részben a növények természetes tartalmaként jelen lévő anyagokról van szó.

Ártalmas anyagok a növényekben

A növények több-kevesebb nitrátot tartalmaznak, attól függően, hogy a talajt milyen mértékben kezelték nitrogéntartalmú műtrágyával. Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (pl. sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé). A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat, majd a keringésbe bekerülve az oxigénszállító hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas methemoglobinná. Ez nem képes ellátni a szöveteket oxigénnel, tehát súlyos, életveszélyes oxigénhiány alakulhat ki, elsősorban csecsemőkben.

A zöldségek nitráttartalma több tényezőtől, így a talajminőségtől, a növényfajtól, a fényerősségtől és a trágyázástól is függ.

A zeller, a saláta és a spenót mérsékelt mennyiségben ajánlott zöldség, de nem tanácsos hosszú időn keresztül sokat fogyasztani belőlük – például fogyókúra fő ételeként. Gőzöléssel vagy forrázással a zeller nitráttartalma csökkenthető.

A nitrát a rákkeltő nitrózaminok előanyaga. Gyomorsavhiányos állapotban a nitrát-nitrit átalakulás felnőttben is megtörténik, s rákkeltő nitrózaminok képződhetnek. Az út menti növények levelein a szennyezettséggel arányos mértékben ólom rakódik le, mely a leggondosabb mosással is csak mintegy 30%-ban távolítható el. A krónikus ólommérgezés a gyomor-bélrendszer, az idegrendszer, a vérképzőrendszer és a vese működési zavarához vezet.

A növényekben természetes eredetű ártalmas anyagok is vannak, pl. a szalaninmérgezés főleg éretlen, zöld vagy kicsírázott burgonya fogyasztásakor fordulhat elő. Keringési, légzési zavarok, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek.

Ilyen anyagok a goitrogének is, melyek a kelkáposztában, kelbimbóban, karfiolban fordulnak elő, s túlzott fogyasztásuk pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz vezethet, de hőkezeléssel inaktiválhatók.

Jelen lehetnek a növényekben táplálékallergének is, pl. a szójában, búzában, földimogyoróban, dióban; allergénjeik sok panaszt okozhatnak. A gabonaneműek magjában és a hüvelyesekben levő fitátok, a parajban, sóskában, rebarbarában, zellergumóban levő oxálsav jelentősen csökkentik a kalcium, a vas, a cink és a réz hasznosulását a szervezetben.

Dr. Jakab Csilla (Folytatjuk)