Kárpátaljai magyar fiatalok a magyarságról és a státustörvényről

Mozaik 2001 – kutatás a fiatalságról

A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet (Budapest) és a KMTF LIMES Társadalomkutató Intézete (Beregszász) kérdőíves vizsgálatot végzett 500, 15 és 29 év közötti kárpátaljai magyar fiatal részvételével. A kérdőíves vizsgálat során többek között a kárpátaljai magyar fiatalok identitástudatára, illetve a státustörvény megítélésére is rákérdeztünk.

A megkérdezett 500 kárpátaljai magyar fiatal 97%-a magyarnak vallotta magát, s mindössze 3% tartotta magát ukrán nemzetiségűnek. A magyar anyanyelvűek aránya szintén 97%, az ukrán anyanyelvűeké 2%. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a 15 és 29 év közötti kárpátaljai magyar fiatalok identitása határozott.

Abban a kérdésben, hogy kit tekintsünk magyarnak, a kedvezménytörvény kapcsán kibontakozott vitában sokan nyilvánítottak véleményt Magyarországon és annak határain túl is. A kárpátaljai magyar fiatalok szerint az önbesorolás, a nyelvi közösség és a kultúra ismerete a legmeghatározóbb abban, ki számít magyarnak, s sokkal kisebb a jelentősége a politikai meggyőződésnek, a vallásnak. A legkevésbé az számít, hogy valaki Magyarországon született-e vagy hogy rendelkezik-e magyar állampolgársággal. Így teljességgel érthető, hogy a fiatalok 95%-a szerint a kárpátaljai magyarság része a magyar nemzetnek.

Magyarországnak a határokon túli magyarokért való felelősségvállalásának törvényerejű megnyilvánulása a státus- vagy kedvezménytörvény. A kárpátaljai magyar fiatalok 85%-a hallott már a törvényről.

Vizsgálatunkban a törvény megítéléséről is kérdeztük azon adatközlőinket, akik hallottak már róla. Arra kértük őket, hogy 1-től 5-ig terjedő skálán (1=egyáltalán nem értek egyet, 5=teljesen egyetértek) határozzák meg, mennyire értenek egyet az alábbi, a státustörvényre vonatkozó állításokkal:

a) hatására olyanok is magyarnak vallják majd magukat, akik nem is magyarok;

b) elősegíti a magyarországi munkavállalást;

c) erősíti a különböző államokban élő magyarok összetartozását;

d) elősegíti a kárpátaljai magyarok kulturális gyarapodását;

e) elősegíti a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön maradását;

f) elősegíti a kárpátaljai magyarok anyagi gyarapodását;

g) felerősíti a kivándorlást Magyarországra;

h) rontja a kárpátaljai magyarok viszonyát az ukrán többséggel;

i) rontja Magyarország és a szomszédos államok viszonyát;

j) nincsen tényleges hatással a kárpátaljai helyzetre;

k) hátráltatja Magyarország európai integrációját.

Az eredmények azt mutatják, hogy az állításokat három csoportba sorolhatjuk aszerint, hogy mi a véleménye róluk a kárpátaljai magyar fiataloknak.

Az első csoportba az a), b), c), d), e) és f) betűvel jelölt hat állítás sorolható. Az ide sorolt állításokkal átlagban inkább egyetértenek a kárpátaljai magyar fiatalok.

A másik csoportba a g) és a h) állítás tartozik: ezekkel átlagban egyet is értenek, meg nem is adatközlőink.

Végül a harmadik típust az i), a j) és a k) állítás alkotja, amelyekkel inkább nem értenek egyet a megkérdezettek.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok körében egyértelműen pozitív a kedvezménytörvény megítélése.

Csernicskó István
A KMTF LIMES Társadalomkutató Intézete