A kárpátaljai káposztatermesztés Mekkája
Itt a zariccsai káposzta!
Van egy falu az Ilosvai járásban, nevezetesen Zariccsa (Alsókaraszló), ahol nagy hagyományai vannak a káposztatermesztésnek. Ilyenkor, tavasszal már messziről látszanak a fóliasátrak és a káposztaföldek. Napsütéses időben szinte fényárban úszik a falu a fóliáról visszaverődő napsugaraktól.
A település majd mindegyik családja foglalkozik káposztatermesztéssel, aminek a fő feltétele a helyiek szerint a víz. Nos, Zariccsán ezzel nincs gond. Önmagában a víz persze mit sem ér, ismerni kell a zöldségtermesztés fortélyait is. A faluban ez a feltétel is adott. A legfontosabb azonban talán mégis az itt lakók szinte fanatikus szorgalma.
Így van ez például Hriptáéknál is, ahol a család minden tagja részt vesz az intenzív zöldségtermesztésben. A családi gazdaságot vezető Vaszil Hripta elmondása szerint összesen 0,4 hektáron foglalkoznak káposztatermesztéssel, s a tavalyi évhez hasonlóan idén is jó termésre számítanak. Ám ahhoz, hogy valóban így legyen, még kevés a jó időjárás, a nap mint nap végzett kemény munkára, gondoskodásra ugyanígy szükség van.
A magvakat még év végén elvetik, majd két hónap múlva elültetik a palántákat a melegházban. A növények egyenletes növekedéséhez biztosítani kell a melegház állandó hőmérsékletét, fontos, hogy megfelelő legyen a tápanyagdús talaj előkészítése, s természetesen a locsolásról sem szabad megfeledkezni. Hriptáéknál, csakúgy, mint a falu legtöbb portáján, az állandó hőfokot ma már központi fűtéssel biztosítják. A portára már bevezették a földgázt, tehát nem kell a tüzelővel bíbelődni, csak arra kell ügyelni, ne ingadozzon a hőmérséklet. Mindez nem olcsó mulatság: mint megtudtuk, a fűtés évente mintegy 500–700 dollárt emészt fel.
A melegházban kb. két hónapig növekednek a palánták, majd tavasszal kiültetik őket a földekre. A káposztával beültetett területeket lehetőség szerint úgy alakítják ki, hogy rossz idő esetén a növekedésben lévő káposztapalánták fölé ismét fóliát lehessen húzni.
Mint már szó volt róla, a káposztatermesztés rendkívül vízigényes foglalkozás. Hriptáék például márciusban és áprilisban naponta legalább kétezer liter vizet használnak el locsolásra, sőt, aszályos időszakokban ennél jóval többet is.
Május elején-közepén aztán eljön az ideje, hogy learassák egész évi munkájuk gyümölcsét, azaz a zariccsai korai káposzta elárasztja Kárpátalja és a szomszédos megyék piacait. Vaszil Hripta a megyében csupán a verhovinai falvakba szállít káposztát. Korábban szállított a nagyszőlősi, beregszászi, munkácsi, ungvári piacokra is, ám, mint mondja, kifizetődőbb a termést a szomszédos megyék piacaira vinni, de eljut a korai káposzta a távoli Belorussziába is.
Évente kb. 10-12-szer indul útnak a család színültig megrakott Ford-Transit márkájú kisbusza a piacokra. Idén a tavalyihoz hasonló árak várhatók. Lembergben kilónként 5, Csernyivciben 6, Kijevben pedig 9 hrivnyáért lehet eladni a helyi kiskereskedőknek a káposztát. Az árak persze attól is függnek, milyen a felhozatal, ugyanis ha bőséges a kínálat, az természetesen leveri az árakat.
A káposztaszezont követően sem marad üresen a melegház, helyét a paprika és a paradicsom foglalja el. A közelebbi és távolabbi megyékben évről évre nagy kereslet mutatkozik a kárpátaljai paprika iránt, így aztán Vaszil Hripta ebből a zöldségféléből is legalább tíz alkalommal szállít a keleti régiókba.
Baráth József
