Mi, magyarok

2002. június 28., 02:00 , 76. szám

NATO-tagság, NATO-partnerség, EU-tagság, ezek a témák folyamatosan napirenden vannak a médiában. Legalább négyszer változott ez idáig Magyarország belépésének időpontja az Európai Unióba. Úgy gondolom, egynéhány időpont elhangzik még majd, folyik a csiki-csuki játék, érződik a „neki menjek, ne menjek” hangulat a Nyugat részéről. Nem csodálkozom ezen, s ők sem csodálkoznának, ha ismernék az én elméletemet a világtörténelem alakulásáról az utolsó ötszáz évben.

Kérem az olvasót, vegye komolyan az alábbi szigorúan tudományos fejtegetést. Ugye, a mo­hácsi vészig Magyarország nagyhatalom volt Európa közepén, utána a török 150 évig pusztította az országot. Mikor aztán az erdélyi fejedelmek valamiféle egyezséget, néha még szövetséget is tető alá hoztak a portával, a török birodalom lassan összezsugorodott, elvesztette erejét, a megszállók elhagyták Magyarországot. Ezután a Habsburg-ház foglalta el a törökök helyét: elnyomás, felkelések, összeesküvések, szabadságharc. Semmi nem törte meg az osztrák birodalmat, míg ki nem egyezett a magyarokkal 1867-ben. Na, ez lett a végzete, csak egynéhány évtizednek kellett eltelnie, és a Monarchia szétesett, megszűnt létezni. Ezután Magyarország, sajnos a trianoni határok között, de önálló állam lett, és szövetséget kötött a világot legyőzni készülő hitleri birodalommal. Természetesen Hitler, miután a magyarok melléálltak, csúfos vereséget szenvedett. Bejöttek akkor a szovjetek, és az új világhatalmat meg sem ingatta a magyarok dühe, az 1956-os véres forradalom. De miután Kádár János aláírta az örök barátságról és testvériségről szóló szerződést, a szovjet világbirodalom napjai meg voltak számlálva, végzetszerűen szétesett. Magyarország ettől kezdve újra önálló és szabad, majd nem sokkal később belép a NATO-ba, és mit ad Isten, rá néhány hétre az Észak-atlanti Szövetség – fennállása óta először – belekeveredik egy kétes, létét veszélyeztető balkáni háborúba...

Az európai népek az Európai Uniót komolyan gondolják. Ezt igazolja, hogy többségük már lemondott az önálló pénzkibocsátásról, és az új pénz, az euró kibocsátásával máris kivívta első győzelmét a dollárral szemben. Meggyőződésem, hogy kell az európai országok összefogása, mi magyarok különösen sokat várunk attól, hogy megszűnnek az európai határok. Én viszont aggódom az Európai Unió sorsáért, mert ha mi, magyarok belépünk, akkor... Persze lehet, hogy ez az egész elmélet csak kétezerig volt érvényes, és megtört a folyamat, valami biztató, új jön az elkövetkező ezer évben. Mindenesetre számítok az olvasó diszkréciójára, nem szeretném, ha ez az elmélet kiszivárogna Nyugatra. Attól meg nem félek, hogy az EU vezetői olvassák a Kárpátalját.

Tithli