A téli alma termesztése
Az almafák az északi lejtők és a fagyzugok kivételével bárhová ültethetők. Előnyös számukra, ha a talajvíz szinte másfél-két méter mélyen van, mert akkor a talajvíz pótolja az időszakos csapadékhiányokat. A savanyú és a meszes talajokon egyaránt megél. Nem válogat a talajtípusok között sem: a homoktalajokon éppen úgy jó termést hoz, mint a kötött talajú területeken.
A házikertekben közepes törzsűvé vagy törpefává neveljük. Tenyészterületének nagysága attól függ, hogy a csemetékből milyen fát kívánunk nevelni. A közepes törzsű fák minimális tenyészterülete 36 m2, de a sövényfák 6 m2 tenyészterülettel is megelégednek.
A fákat a felnevelés időszakában minden tavasszal alakító metszésben kell részesíteni. A termőfák koronáját csak ritkítani szükséges, annyira, hogy a napfény a korona minden részét érje, és a permetlécseppek mindenhová eljuthassanak.
Az almafák igénylik valamennyi gyümölcsfaj közül a legszakszerűbb vegyi növényvédelmet. A jelenlegi fajták többségét évente 10-12-szer kell megpermetezni a lisztharmat, a varasodás és a monília betegségek, továbbá az almamoly, az almailonca, az aknázómolyok, a takácsatkák, a levél-, pajzs- és vértetvek kártételének a megelőzése céljából.
Az alma utóérő gyümölcs; a fáról leválasztva életműködései tovább folytatódnak mindaddig, amíg fogyasztásra éretté válik. Az almát akkor kell szüretelni, amikor a gyümölcsök gyenge csavarás hatására leválnak, a színük és nagyságuk a fajtának megfelelővé alakult, a magjaik már barnák, és a természetes hullás is megkezdődött.
Bálint György nyomán
