A huszti várhegy története

Hegyek, völgyek, vulkánok

Ha felelevenítjük történelmi emlékeinket, bizony elmondhatjuk, a huszti vár nevezetes és gyakran emlegetett része történelmünknek. Fontos stratégiai helyét, jelentőségét szívesen emelik ki a várat megemlítő munkák. Ugyanakkor nagyon ritkán és nagyon keveset szoktak beszélni konkrétan arról a „dologról”, ami ezt a kedvező pozíciót számára megteremtette. Nagyon keveset tudunk a várhegyről, annak eredetéről, környezetéről.

A huszti várhegy vulkanikus eredetű, s ez nem csupán a nép ajkán megőrződött legenda, hanem tény. Erről árulkodnak a hegy oldalán felszínre bukkanó kőzettömbök, melyek helyenként a külső erők hatására (szél, víz) felaprózódtak, kőfolyást képezve. Ennek alapján kúpos alakjára gondolva azt hihetnénk, hogy valamikor talán egy kisebb önálló vulkáni kúp lehetett. Valójában a helyzet sokkal bonyolultabb.

A várhegy nem egyedüli vulkanikus képződmény a környéken. Szerves része a Vihorlát–Gutini vulkanikus vonulatnak, amely északnyugat–délkelet irányban (Vihorlát, Szinyák, Borló-Gyil, Nagyszőlősi-hegység, Avas, Kőhát, Gutin) szeli át Kárpátalját és nyúlik át a mai Románia területére. A vonulat tagjai a neogén (15-10 millió év) során képződtek. A várhegy e hegységképző folyamatok második felében keletkezett, egy időben a Fekete-heggyel és környezetével. Maga a várhegy – bármilyen furcsának is tűnik – egy úgynevezett parazitavulkán maradványa. Huszt és Iza környékén több ilyen vulkáni képződmény maradt fenn. A hegy mérete aktív korában néhány száz méter lehetett, és egy sokkal nagyobb rétegvulkán (sztratovulkán) élősködőjeként jött létre. Ennek központi része Huszttól nyugatra helyezkedett el. A rétegvulkánokra jellemzően több százezer éven át építette rétegeit, majd egy végzetes robbanás pusztította el, a külső erők pedig tovább rombolták megmaradt részeit. Mára ezért csak parazitavulkánjai maradtak fenn, mint amilyen a huszti várhegy is.

Egyes kutatók szerint ezek a folyamatok 9,7-13,4 millió évvel ezelőtt mentek végbe. Ekkor keletkezett a huszti kapuként emlegetett völgyszoros is, amelyből a Tisza formált egyfajta kaput, melyet később a huszti vár volt hivatott ellenőrizni.

Berghauer Sándor