Tető nélkül maradt a művészeti iskola

Tetőomlás Tiszaújhelyen

Január 14-én ebéd után furcsa zajra lettek figyelmesek a tiszaújhelyi művészeti iskola közelében tartózkodók. Néhány perccel később földrengésszerű robajjal szakadt be az épület teteje. Mindössze ketten tartózkodtak odabenn, s ők is időben elhagyták az épületet, így személyi sérülés nem történt. A község azonban ismét művészeti iskola nélkül maradt.

– Sokáig nem volt a faluban művészeti iskola – meséli Román Hajnalka igazgatónő. – A gyerekek Nagyszőlősre jártak, a szülők azonban nem szívesen engedték el őket, különösen a téli sötétben, hidegben, ezért összefogtak. Maguk fizették a pedagógusok bérét és utaztatását, hangszereket hoztak, így mintegy tíz éve elkezdődhetett a faluban a művészeti nevelés. A gyerekek nagyon szívesen járnak a foglalkozásokra, jelenleg is 56 növendékünk van.

A nagy reményű tanintézmény épülete még a múlt században épült, de a gyerekek szívesen foglalkoztak itt. Amióta használhatatlanná vált az épület, a középiskolában folynak az órák, közel sem olyan meleg környezetben, mint a régi, megszokott helyen. A délelőttről maradt meleg nem tart sokáig, két-három óra után elgémberednek az apró kezek.

Mint Zavik Ferenc tanácselnök elmondta, a művészeti iskola nem most van először nehéz helyzetben. Mintegy három évvel ezelőtt csaknem bezárták a tanintézményt, mondván „nincs rá szükség”. A község akkor is, most is kiáll az iskola mellett, de lehetőségeik igen korlátozottak.

– Megtettük a szükséges intézkedéseket – mondja a tanácselnök –, várjuk a Nagy­szőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal intézkedését. A művészeti iskola ugyanis nem a községé, 2001-ben átvette a járási tanfelügyelőség. Az iskola tatarozása bekerült az idei költségvetésbe, 40 ezer hrivnyát ígértek, reméljük hát, hogy az év végéig újra használhatóvá válik az épület.

A felújításra igencsak rászoruló iskola tehát jelenleg hiányos tetőzettel várja, hogy a költségvetésben előírt pénzösszeg építőanyaggá és munkaórákká alakuljon át. A munkálatok megkezdéséig fóliával takarták le a sérült részt, hogy a falak ne nedvesedjenek át, a legtöbben azonban, érthető módon, nem szívesen járnak mostanság az omladozóban lévő épület körül. Belegondolni is rossz, mondják, mi lett volna, ha egy órával később szakad le a födém, amikor a gyermekek belefeledkeznek a tanulásba.

–jázmin–