Európa nem akar falakat

Perényi János Kárpátaljáról és Európáról

A Perényi név – mindenekelőtt az egykori Ugocsa és Bereg megyék területén – ma is fogalom Kárpátalján. A magyar történelemben oly jelentős szerepet játszott család kései leszármazottja, Perényi János ma az Európa Tanács (ET) főtitkárának kulturális tanácsadója, korábban pedig éveken keresztül volt Magyarország állandó képviselője az ET mellett. A diplomata a napokban ismét Kárpátaljára látogatott, hogy részt vegyen azon a Munkácson megrendezett nemzetközi tanácskozáson, melyen a szakértők a Kárpátok-régió 2003–2011-es együttműködési stratégiájának alapelveit dolgozták ki.

– Milyen veszélyekkel járhat az Európai Unió bővítése a folyamatból kimaradó országokra, konkrétan Ukrajnára, illetve a kárpátaljai magyarságra nézve? Nem áll-e fenn egy újabb vasfüggöny kialakulásának lehetősége?

– Az EU-csatlakozás miatt Magyarország kénytelen lesz vízumkényszert bevezetni Ukrajnával szemben, ezért nagyon sok függ majd attól, hogy a magyar és az ukrán hatóságok a kétoldalú tárgyalások során milyen megoldást tudnak kidolgozni annak érdekében, hogy ne keletkezzen újabb válaszfal. Az Európa Tanács politikai szinten már évekkel korábban elkötelezte magát – éppen Budapesten, amikor fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte –, és elfogadták az úgynevezett budapesti nyilatkozatot, melynek értelmében az ET tagállamai mindent megtesznek azért, hogy Európában ne alakuljanak ki új választóvonalak. Én ezt személyesen, úgy is, mint magyar, rendkívül fontos kérdésnek tartom.

– Köztudott, hogy Lengyelország és Ukrajna megegyezett: az ukrán állampolgárok díjmentesen jutnak hozzá a lengyel vízumhoz. Megvalósítható-e ez magyar–ukrán viszonylatban, amint azt a kárpátaljai magyarság vezetői is szorgalmazzák?

– Én abból indulok ki – rögtön hozzáteszem, hogy ez a személyes véleményem –, hogy a magyar illetékesek nyilván tanulmányozni fogják az ukrán–lengyel megállapodást, és megítélésem szerint nem járhatnak el másként, mint hasonló szellemben.

– Köteles lesz-e Lengyelország és Magyarország teljes értékű vízumdíjat bevezetni Ukrajnával és más országokkal szemben a schengeni rendszerhez való csatlakozást követően? (Az EU-csatlakozás, illetve a schengeni rendszerhez való csatlakozás nem esik egybe, az utóbbi várhatóan néhány évvel később történik meg – B. J.)

– Ez nehéz, összetett kérdés, de ha két ország viszonylatában kialakítanak egy kölcsönös vízumrendszert, abba sok olyan elemet lehet beépíteni, amelyek jelentősen megkönnyítik a határátkelést. Ennek több módozata van, a lényeg egy olyan rendszer kialakítása, amely nem nehezíti meg a két ország közötti normális áru- és személyforgalmat, ami Kárpátalja számára különösen fontos, de az egész térségre nézve is lényeges.

– Mint ismeretes, az EU a szomszéd-státust ajánlotta fel Ukrajnának, ami ellen viszont tiltakozik az ország vezetése, hiszen minél előbb szeretné elnyerni az EU-tól a társult tagságot. Becslése szerint hány év vagy évtized múlva következhet be Ukrajna EU-csatlakozása?

– Az a tény, hogy az Európai Bizottság TACIS programja finanszírozza az egész Kárpátok-régió projektet, s azon belül a mai tanácskozást is, eleve arra utal, hogy az EU nagyon nagy jelentőséget tulajdonít Ukrajnának, s elsősorban ennek a határ menti térségnek. Ugyanakkor ma senki sem tudná megmondani, hogy tagja lesz-e egyáltalán valaha Ukrajna az EU-nak. Egyelőre abból indulunk ki, hogy 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozhat az Unióhoz, a többi ország majdani csatlakozásáról beszélni viszont egyelőre csak spekuláció. A magam részéről úgy tartom, hogy Európában nem lehet választóvonalakat létesíteni, mert az hosszú távon nem működhet.

– Ismerik az EU-ban és az ET-ben Kárpátalját?

– Nagyon kevéssé, hiszen itt a történelem során birodalom birodalmat követett. A legtöbb embernek Nyugat-Európában a Kárpátalja szó semmit nem mond, a térképen sem tudnák megtalálni.

– Ön milyen kapcsolatokat ápol vidékünkkel?

– Ha a történelem zivatarai nem jönnek közbe, Kárpátalja lett volna a szűkebb pátriám. Az évek során többször jártam már itt, s egyébként is szenvedélyesen érdekel minden, ami Kárpátalján történik. Ami rajtam múlik, amit esetleg személyesen meg tudok tenni, azt megteszem, tehát Kárpátalja sorsát nagyon is a szívemen viselem.

Baráth József