A töretlen elszántság éve
KMKSZ-közgyűlés Beregszászban
A beteljesületlen remények, de töretlen elszántság éveként jellemezte az elmúlt esztendőt beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szövetség XIV., hétvégi közgyűlésén Beregszászban, ahol a szövetség 42 ezres tagságát több mint ötszáz küldött képviselte.
Egy éve megalapozott reményeink lehettek arra, hogy az elkövetkező időszakban meg tudjuk kezdeni az igazi építőmunkát a kárpátaljai magyarság érdekében, amely közösségünk sorsának hosszú távú biztosítására lett volna hivatott – hangzott el Kovács Miklósnak a közgyűlés előtt tartott beszédében. „Úgy gondoltuk, a közeljövő arról fog szólni, hogy megteremtjük valamilyen formában a kárpátaljai magyar autonómiát …, arra számítottunk, hogy ennek a munkának mintegy szimbolikus megjelenítéseként, ebben az évben sort keríthetünk a vereckei emlékmű felavatására, mint olyan aktusra, mely a magyar nemzeti igényekkel szembeni ellenállás legyűrését jelképezte volna .”
Nem teljesülhettek ezek a remények, mert nem úgy alakult az ukrajnai és a magyarországi politikai helyzet – konstatálta az elnök, aki szerint a kárpátaljai magyarság parlamenti mandátuma áldozatul esett egy azóta is tartó folyamatnak, melynek lényege a demokrácia visszaszorulása Ukrajnában. A KMKSZ-nek ugyanakkor helyesen kell értékelnie a választások során nyújtott saját teljesítményét is, mutatott rá, s le kell vonnia a következtetéseket a jövőre nézve. Mint mondta, a szövetségnek abból kell kiindulnia, hogy a jövőben mégis teret nyer az országban a demokrácia, s feladata addig a magyarság vívmányainak megőrzése.
A KMKSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy aktivistáira a jövőben a korábbiaknál is nagyobb nyomás nehezedik majd a hatalom, s az általa a magyarság kordában tartására létrehozott, idegen erőket képviselő látszatszervezetek részéről, hangsúlyozta Kovács Miklós, aki ugyanakkor úgy vélte, a megpróbáltatások végső soron a szövetség megerősödését eredményezik majd, hiszen megmutatják, kik azok, akik valóban a magyarság érdekei mellett állnak ki.
A KMKSZ elnöke leszögezte: a szövetség nem fogja feladni a magyarság jogait, nem fog sérelmi politizálást folytatni. „A mi feladatunk a magyarság ügyének védelme, függetlenül attól, hány kicsinyes sértést eresztenek meg a címünkre” – mondotta.
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke levélben köszöntötte a KMKSZ közgyűlését, amit Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul olvasott fel. A magyar államfő annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok bővülése jó hatással lesz a kárpátaljai magyarság helyzetére.
Brenzovics László KMKSZ-alelnök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem sikerül kedvező megoldást találni a vízumkényszer hatásainak enyhítésére, akkor annak súlyos erkölcsi-gazdasági következményei lesznek a kárpátaljai magyarságra nézve. A magyar kisebbség ugyanis ezer rokoni-baráti szállal kötődik az anyaországhoz, s nagyon sok kárpátaljai magyar Magyarországon tudja csak biztosítani maga és családja megélhetését – tette hozzá. A szónok – utalva a Lengyelország és Szlovákia által Ukrajnának vízumügyben tett engedményeire – elfogadható megoldást sürgetett a magyar kormány részéről vízumkérdésben.
„Alapelvünk továbbra is a régi: mindenki, aki akár egy kapavágást is tesz a kárpátaljai magyarságért, az szövetséges, az partner, azt támogatjuk” – hangsúlyozta Milován Sándor alelnök. Ugyanakkor nehéz magyar egységről beszélni, amikor a szavak és cselekedetek nem egyeznek, vélte. Példaként a történelmi egyházakhoz való viszonyulást említette, melyeket, bár a magyarság legfontosabb intézményei, helyenként igyekeznek belerángatni a politikába. Ezt a KMKSZ határozottan ellenzi – hangsúlyozta a szónok. Ugyancsak ellenzi a szövetség, mondotta, hogy a Magyarországgal szembeni ukrán államadósságnak a kárpátaljai magyar kulturális intézmények támogatására fordítható részét ezen kívül bármi másra költsék. Az oktatási támogatást közvetlenül a szülőknek kell megkapniuk, s nem valamilyen szervezetnek, hangoztatta Milován Sándor, hiszen a szülő volt az, aki úgy döntött, magyar iskolába íratja gyermekét. Végezetül határozottan tiltakozik a KMKSZ az ellen, hogy a magyar állam egyformán kívánja kezelni az Ungvári Nemzeti Egyetemet és a beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát, hiszen, mint Milován Sándor emlékeztetett rá, korábban az egyetem elutasította, hogy magyar tannyelvű csoportokat indítson magyarul felvételiző magyar diákok számára.
Tárgyalási alapként sem fogadható el a kedvezménytörvény módosításának tervezete – erősítette meg a KMKSZ álláspontját a kedvezménytörvény végrehajtásáról tartott beszámolójában Gulácsy Géza, a szövetség munkácsi járási középszintű szervezetének elnöke –, mivel a szövetség nem támogathat olyan változtatásokat, amelyek az egységes magyar nemzet koncepciójának feladását, a törvény kiüresítését eredményeznék.
Ifjabb Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke hozzászólásában a szórványmagyarság problémái, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás kérdései iránti nagyobb odafigyelésre szólított fel, s egyúttal figyelmeztetett: bűn minden olyan kezdeményezés, mely a magyar közösségek egységét megbontja.
Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke javasolta, a KMKSZ szorgalmazza az illetékes magyar hatóságoknál a hadigondozottakra és hadiárvákra vonatkozó magyarországi ellátás és kedvezmények kiterjesztését azokra a határon túli magyarokra, akiknek hozzátartozói, családtagjai magyar állampolgárokként annak idején részt vettek a második világháborús hadi eseményekben. Bakancsos László ugyancsak szorgalmazta a Mezőkaszony–Barabás és a Harangláb–Lónya határátkelők mielőbbi nemzetközi határátkelővé nyilvánítását, tekintettel azoknak a kárpátaljai magyarok és az anyaország kapcsolattartásában játszott szerepére, s a kishatárforgalom közelgő felszámolására. (A közgyűlés mindkét javaslatot támogatta.)
A fórumot megtisztelte jelenlétével Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, Udvarvölgyi Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsosa, Németh János, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője, Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, valamint Somogyi László és Varga Levente konzulok, Tomka György, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Bohán Béla beregszászi plébános és Mester András, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Varga–ntk