Elvégeztetett

2003. április 18., 02:00 , 118. szám

Most már kétséget kizáróan az Európai Unió tagja lesz Magyarország. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy felhőtlenül örülök. Ellenkezőleg – fenntartásaim vannak és aggódom. Féltem a kárpátaljai magyarságot, aggaszt Magyarország jövője és elgondolkoztat az Unió sorsa.

A kárpátaljai magyarság elszakadása az anyaországtól, illetve az újabb vasfüggöny legördülése nem szükségszerű, de sajnos fenyegető valóság, mert a magyar államgépezet pártoktól és kormányoktól függetlenül alkalmatlan nemzeti célok szolgálatára, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez az ügy a hivatalnokok kezébe csúszik át.

Féltem Magyarország jövőjét, mert nem tudom a választ a nagy kérdésre, mennyire sikerül majd megőrizni és fejleszteni a magyar nyelvet, kultúrát, identitást, azaz végső soron mennyi az esélye a magyar nemzet hosszú távú fennmaradásának. Az igaz, hogy a nemzet nélküli ország a globális termelőerők álma, de talán az Európai Unió mégsem azért jött létre, hogy a nemzetközi tőkének szabad befektetési préda legyen, a nemzetek feletti termelőknek és a globalizált kultúrszemetet gyártóknak pedig korlátlan piacot hozzon létre.

Végső soron féltem az Európai Uniót is, hiszen ez alkalommal sokmilliós tömeg zúdul be a közösségbe. Emberek tízmilliói, akik a kommunista éra alatt szocializálódtak, akik a szovjet típusú rendszerekben tanulták meg semmibe venni, megkerülni és kijátszani a törvényeket. A keletnémetek példája bizonyítja, mily nehezen integrálódik az ugyancsak német tömeg a nyugati életformába. Elgondolkoztató például, hogy Észtország és Lettország révén több mint egymillió orosz nemzetiségű ember lesz az EU tagja. Ezek az emberek sokmillió rokoni szállal kötődnek Orosz­országhoz, Ukrajnához, és az EU-nak szembe kell majd néznie a lengyel tömegek KGST- piacain edzett mentalitásával is.

Meglehet, a bővítés a vég kezdete az EU számára, de mindez legyen a közösség gondja. Mi, magyarok nem tehetünk mást, mint bizakodunk, ám ez a bizakodás nem ment fel a következő évek kemény, kitartó, minden pillanatban a nemzet céljait szem előtt tartó cselekvés és munka alól.

Tithli