Rákóczi szobrát faragják Salánkon

Rákóczi-szobrot kap Salánk

Salánk, ahol a fejedelem utolsó országgyűlését tartotta, s ahol ma is erősen él a Rákóczi-kultusz, emlékpark­ava­tással készül a Rákóczi-év meg­­ünnep­lé­sére.

A Nagyságos Fejedelem szobrának meg­­­­­­­faragására Kol­tay László püs­pök­hat­vani fafaragó-szobrászt kérték fel, aki egy másfél tonnás, a helyi erdőkben vágott töl­gyó­riást kapott a 3,3 méter magasságú alkotás létrehozására.

A szobor és az emlékpark ünnepélyes felavatására elő­reláthatólag május 25-én kerül sor.

Nemes misszióval érkezett Salánkra Pólin Elek helyi fafaragó meghívására Kol­tay László püspök­hat­vani szobrász-fafaragó. A Rákóczi-év tiszteletére ő alkotj

– Hogyan lesz valakiből fafaragóművész?

– Egy éve lakom Püspökhatvanban, azelőtt 35 évig Fóton éltem, ott tanultam meg bánni a fával. Mentorom Németh Kálmán fafaragó-szobrász-restaurátor volt. Eleinte csak hobbiszerűen foglalkoztam a faragással, később szobrászoknál is tanultam.

– Hogyan került Salánkra?

– Két éve szerveztem egy alkotótábort Dunakeszin, melyre kárpát-medencei magyar festő- és fafaragóművészeket hívtam meg. Az alkotótábort tavaly is megismételtük, s nagyon jó barátságok köttettek. Hogy itt lehetek, annak köszönhető, hogy találkoztam egy lelkes salánki emberrel, Pólin Elekkel, aki szívügyének tartja a falu sorsát. ő hívott meg, hogy a Rákóczi-év alkalmából készítsek egy Rákóczi-szobrot.

– Mi alapján farag, hogyan készül fel a munkára?

– Ha ilyen felelős megrendelésen dolgozom, a Budapesti Képzőművészeti Főiskola könyvtárát keresem fel, ott szerzem be a legfontosabb információkat. Minden lehetőséget felhasználok arra, hogy alak és ruházat egyaránt hiteles legyen, ami néha több hetet is igénybe vesz. Az ember ilyenkor igyekszik megtalálni a megmintázandó alak emberi karakterét, a kifejezésmódot, ahogyan ezt ábrázolni lehet. Mindezek az ismeretek és elképzelések sokáig érlelődnek, ezután megformázom agyag­ból az alakot. Ezt a mintát használom fel később ahhoz, hogy térben is lássam a megfaragandó szobrot.

– Hányadik Rákóczi-szobra a mostani?

– Ez az első szobrom, mely II. Rákóczi Ferencnek állít emléket. Egyébként már több történelmi alakot megfaragtam, Árpádtól Kossuthig. Összességében közel ezer domborművet és szobrot készítettem, ebből 30-40 köztéri alkotás. A legbüszkébb két Vörösmarty-szoborra vagyok, melyek közül az egyiket Budapesten, a másikat Fóton állították fel.

– Milyen elvárásokat támasztottak a megrendelők?

– Teljesen rám bízták a dolgot, sőt, a fa kiválasztásában is tanácsot kértek tőlem. Meglepő módon, valóban gyönyörű nagy fát találtak a közeli erdőben. A tölgyfa a legidőtállóbb és a faragáshoz is a legalkalmasabb. A szobor magassága 3,3 méter, alsó átmérője 1,2, a felső 1,1 méter lesz. A megmunkálandó fa súlya egyébként mintegy másfél tonna. Ebből választok le a faragás során kb. fél tonnát.

– Hogyan sikerült egyáltalán leszállítani és felállítani ezt a hatalmas fát?

– Rönkhúzó géppel szállították helybe, letisztították a kérgét, majd egy targoncával felemelték, kézi erővel ugyanis lehetetlen lett volna megmozdítani.

– Mikor készül el az alkotás?

– Április 10-én kezdtem a munkát, s úgy tervezem, hogy április 17-ig sikerül befejeznem. Ez a gépesítésnek köszönhetően lehetséges, hagyományos módszerekkel, azaz csak vésővel dolgozva ugyanis durván fél évet venne igénybe a faragás. Miután kész lesz a szobor, konzerváljuk, hogy több száz évig tartson. A felvitt anyagok megvédik a fát a gombásodástól, a rovaroktól és az időjárás viszontagságaitól.

-kaszonyi-