Aki Kossuth nevére földet íratott

Emléktábla a kultúrház falán

Amíg történelmet írnak Magyarországon, az 1848–49-es szabadságharcot nemzeti történelmünk dicsőséges korszakaként fogják emlegetni. A harc lelke, intéző szelleme Kossuth Lajos volt.

A vezér emigrációba kényszerült, minden vagyonától, majd állampolgárságától is megfosztották, de magyarországi hívei sohasem adták fel a reményt, hogy egyszer hazatér, s újra bekapcsolódik a politikai életbe. Abban az időben a törvények szerint csak azok rendelkeztek választójoggal s voltak megválaszthatók, akiknek vagyonuk volt és adót fizettek. 1874. december 9-én ezért Csanády Sándor hetyeni birtokos Kossuth Lajos nevére íratott át hat hold földet. Kossuth azonban nem értett egyet a kiegyezéssel és nem állt szándékában visszatérni a politikába, ezért 1881-ben a hat hold földet visszaíratta Csanády nevére, aki egyébként százados volt Kossuth Lajos seregében.

A történtek azonban nem múltak el nyomtalanul. A hetyeni kultúrház falán elhelyezett em­léktáblán a következő szöveg olvasható:

„Kossuth Lajos

1802–1894

Nevét és eszméit a falu népe örökre szívébe zárta. Csanády Sán­dor hetyeni földbirtokos 1874-ben 6 hold földet íratott Kossuth Lajos nevére, hogy törvényesen felve­hettessék a választók névsorába.

Állíttatta a KMKSZ Hetyeni Alapszervezete 1996-ban.”

A fenti történet viszonylag széles körben ismert vidékünkön, azt azonban kevesebben tudják, hogy 1875. január 7-én Csanády Irányi Dániel nevére is 14 hold földet íratott át, hogy az „a választók sorába felvettessék”. Irányi Dániel (1822–1892) polgári demokratikus politikus és publicista, az 1840-es években az Ellenzéki kör választmányi tagja, az 1848-i márciusi ifjak egyike, a Batthyány-kormány igazságügy-minisztériumának titkára, 1848–49-ben Pest országgyűlési képviselője, a radikálisokhoz tartozott. A forradalom és szabadságharc idején előbb Sáros megye, majd az északi területen harcoló hadsereg, később Buda és Pest kormánybiztosa, a forradalmi törvényszék tagja volt. A szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, itthon távollétében halálra ítélték. 1867-ben hazatért és a Függetlenségi Párt egyik vezére lett.

Ködöböcz Lajos
tanár, Hetyen