Zászlóbontás Vereckén

A Rákóczi-szabadságharc kezdetére emlékeztek

Tárogató hangja és lópatkók dobogása verte fel a fenyvesek csendjét a Vereckei-hágón, ahol az elmúlt szombaton a Rákóczi-féle szabadságharc zászlóbontásának 300. évfordulójára emlékeztek a Rákóczi Szövetség, Petraskó Tamás és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében.

A rövid, ámde színes és megható ünnepséget, melyen a helyi megemlékezőkön kívül részt vettek a Rákóczi Szövetség országos, miskolci, sárospataki és Borsod megyei szervezetének képviselői is, a Kész Barna vezette salánki hagyományőrző csoport tagjainak Rákóczi korát idéző lovas-zászlós bevonulása nyitotta meg. Korabeli dalokat adott elő Nagy Csaba anyaországi tárogatóművész, részletek hangzottak el a Nagyságos Fejedelem emlékirataiból és a korral kapcsolatos irodalmi művekből a Rákóczi Szövetség hagyományápolóinak előadásában, végül a sárospataki diákok mutattak be 18. századi táncokat.

„Nem állami támogatásból szervezett hivatalos megemlékezésre gyűltek össze több mint százan Vereckén, hanem azok a hagyományokat őrző és tisztelő kárpátaljai és anyaországi emberek jöttek el, akik fon­tos­nak tartották, hogy a Rákóczi-évben ott is megemlékezzenek a szabadságharc kezdetének évfordulójáról, ahol a száműzetésből hazatérő Nagy­sá­gos Fejedelem és kísérete találkozott a fogadására érkező küldött­séggel” – mondta el lapunknak Petraskó Tamás, a rendezvény egyik szervezője.

Nem szerencsés, hogy napjainkban a médiában felkelésként em­legetik a Rákóczi-féle moz­gal­mat – hangsúlyozta beszédében dr. Tamás Edit, a sárospataki Rá­kóczi-múzeum főmuzeológusa. Mint rámutatott, a felkelés rövid ideig tart, s valami ellen irányul. A 8 évig folyó Rá­kóczi-szabadságküzdelem viszont épített, méghozzá a legszebb magyar történelmi hagyományokra, s egy új magyar államot akart meg­te­remteni a török kor végén.

Történelmünk megszentelt helye Verecke – emlékeztetett beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A ma emberének fel kell tennie a kérdést: képesek vagyunk-e ma is zászlót bontani a magyar ügyek érdekében, és van-e, aki feleljen a hívó szóra. A KMKSZ elnöke ezzel kapcsolatban figyelmeztetett hagyományaink megőrzésének fontos­sá­gára. Mint mondta, manapság fenn­áll annak veszélye, hogy a média hatására képtelenek va­gyunk megkülönböztetni valós értékeinket a hamisaktól, pedig elkerülhetetlenül döntési helyzetben vagyunk, vala­hányszor választanunk kell a „zász­ló és az árulás között”. A magyar nemzet azért maradhatott fenn, hangsúlyozta végezetül a szónok, mert volt kinek zászlót bontani, s volt kinek a zászló alá állni.

Néhányan csak jelszónak hasz­­nálják a fejedelem nevét és emlékét – figyelmeztetett Sza­lon­tay Csaba, a Rákóczi Szövetség alelnöke. Mint mondta, nagyon jó megfürödni ebben a háromszáz éves emlékünnepségben, de egészen más a helyzet, amikor a jelszavainak teljesüléséről van szó. Az alelnök elismeréssel szólt arról, hogy Kárpátalján ma is elevenen él a Rákóczi-kultusz.

Az ünnepségen kibontották azokat a Rákóczi-korabeli lo­bo­gók mintájára készült emlék­zász­lókat, melyek a továbbiakban bejárják az anyaországi és határon túli Rákóczi-emlékhelyeket. Minden emlékhelyre egy-egy zászlóra kötött szalag emlékeztet majd. A sajátos zarándoklat végén a lobogókat a sárospataki Rákóczi-múzeumban állítják ki.

A megemlékezés résztvevői végül megkoszorúzták a a torzóban maradt honfoglalási emlékművet.

ntk