Rákóczi népe a Turul alatt
Turul-ünnepség
Több ezren ünnepeltek vasárnap a Tiszabökény és Tiszaújlak határában magasodó Turul-emlékműnél a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében abból az alkalomból, hogy 300 évvel ezelőtt, 1703. július 14-én ezen a helyen zajlott le a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája. A rendezvény ünnepi szónoka Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz – MPSZ) elnöke volt. Az ünnepségen részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Tóth János, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, Szabó Ottó, Magyarország ungvári főkonzulja, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Mikola Tovt, a megyei állami közigazgatás elnökének első helyettese, Juliusz Krasznaj, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás elnökének első helyettese, Vladiszlav Lecovics, a Kárpáti Ruszinok Társaságának elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Mester András, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke, Popovics Béla, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke.
A résztvevők a hagyományoknak megfelelően Tiszaújlak központjában, az Esze Tamás-emléktáblánál gyülekeztek. Nagy Csaba és Veress Zoltán jóvoltából a gyülekezőket a tárogató hangja fogadta, majd a megjelenteket üdvözölte Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének elnöke és Kilb József, Tiszaújlak polgármestere. Ünnepi beszédében dr. Soós Kálmán, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola rektora a Rákóczi-szabadságharc mának szóló üzenetéről, tanulságairól szólva hangsúlyozta: „Úgy fog minket megítélni az utókor, annyit fogunk nyomni az idő mérlegén, amennyit a felvállalt feladatokból teljesíteni tudtunk. Akár 1703-ban, úgy most is, a mi erőnk a mi igazságunk.” Ezt követően a Rákóczi-emlékév tiszteletére a Vereckei-hágón Petraskó Tamás és a hagyományőrzők kezdeményezésére kibontott emlékzászlóra felkerültek a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket – Ungvár, Munkács, Salánk, Mezővári, Beregszász, Tiszaújlak, Dolha, Huszt – jelképező szalagok.
Az Esze Tamás- és Rákóczi-emléktáblák megkoszorúzását követően az ünneplő tömeg a kuruc kort idéző öltözékben felvonuló salánki és magyarországi hagyományőrző lovasok, népi együttesek és zenekarok, valamint az Aknaszlatináról indult Rákóczi Kerékpáros Emléktúra résztvevőinek kíséretében a megemlékezés helyszínére, a századelőn Magyarország 38 vármegyéjének földjéből a Tisza közelében emelt dombon felállított, s a szovjet pusztítást követően 1989-ben újraavatott Turul-emlékműhöz vonult.
A több ezres tömeg előtt Orbán Viktor, a Fidesz – MPSZ elnöke, egykori miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A szónok Rákóczi jelmondatát – Cum Deo Pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) – idézve kifejtette: egy szép és örök hármassággal van dolgunk. „Mindannyian tudjuk, hogy a haza szabadság nélkül börtön. Igaz, a sajátunk, de mégiscsak börtön. A szabadság haza nélkül pedig hontalanságot és földönfutást jelent. De a két szó igazi értelmét a harmadik kifejezés, a Cum Deo adja meg. Ugyanis ebben a két szóban van a szabadság és a haza értelmét átalakító, vagy ha úgy tetszik: megadó lényeg. … Isten nélkül a haza csak gazdasági vállalkozás, a szabadság pedig túlhajszolt élvezet. Ám Istennel a haza közösség, a szabadság pedig teremtő erő”– mondotta.
Minden, amit a Fejedelem tett, arról szól, hogy közéleti cselekvésünknek, küzdelmeinknek akkor van igazán értelme, ha annak mozgatórugói mélyebben vannak, mint saját személyes ambícióink, és céljai is magasabban találhatók, mint egyszerűen az aktuális siker – hangsúlyozta a szónok.
Orbán Viktor bírálta a kedvezménytörvény módosítását, mondván, kivették belőle a mindenkori legkedvezőbb határátlépésre, a legkedvezőbb elbánásra vonatkozó passzust. „Az önök anyaországhoz való kapcsolódásának törvényi garanciáját a magyar parlament kitörölte a törvényből. Új szelek fújnak manapság odahaza: arról beszélnek nekünk, hogy tanuljunk meg kicsinek lenni” – tette hozzá.
A politikus ugyanakkor úgy vélte, hogy akármilyen többség is van a parlamentben, a kárpátaljai magyarok mindig számíthatnak azokra, akik Budapesten is, Brüszszelben is azon fáradoznak, hogy megoldást találjanak a szétszakított nemzetrészek összeillesztésére. „Sose felejtsék el, hogy anyaország mindig van, anyaország még a szocializmus idején is volt. Az igaz, hogy az anyaország nem mindig esik egybe a kormánnyal. De önök mindig számíthatnak azokra a magyarokra, akik értik, érzik és átérzik az önök sorsát” – mondta hallgatóságának.
Az ünnepség résztvevőit üdvözölte Juliusz Krasznaj, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatás elnökének első helyettese és Vladiszlav Lecovics, a Kárpáti Ruszinok Társaságának elnöke.
„Megszentelt föld, ahol állunk, történelmi események színhelye – kezdte beszédét Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke –, ám a hétköznapokban hosszú kocsisorok kígyóznak ezen a helyen, emberekkel, akik nem a dicső történelmi múlton elmélkednek, hanem az előttük álló napon, a túlélésen. Az évnek a turulmadárnál azonban ez a legfontosabb napja. Azok az emberek, akik a lábuk elé néznek, s a következő nap gondjaitól meggyötörten élik az életüket, ekkor felemelik a fejüket, megpróbálnak előre nézni, s ugyanakkor hátra is – dicsőségért és bölcsességért történelmünk mély kútjába. Ilyenkor nem azt kutatjuk, mi történt, hanem arra vagyunk kíváncsiak, mi a tanulság, amit kiolvashatunk a háromszáz évvel ezelőtti eseményekből” – mutatott rá a szónok.
Mint Kovács Miklós kifejtette, a Rákóczi-szabadságharc tanulsága, hogy a magyar nemzet bátorsága, s nem a mindennapi okoskodás révén maradt meg. „Azért maradtunk meg, mert a magyar nemzet a kilátástalan, reménytelen helyzetekben is kiállt becsületéért, vállalta, amit vállalnia kellett” – mondotta. „További tanulsága történelmünknek, hogy a nemzet fennmaradása nem az erőviszonyokon s a szerencsén múlik, hanem azon, hogy legyen kinek a napi haszon helyett a nemzet dicsősége nevében összejönni, helytállni jogainkért, becsületünkért” – mondta végezetül a KMKSZ elnöke.
Az emlékmű megkoszorúzását követően a rendezvény népünnepéllyel folytatódott a Tisza-parton, melynek műsorában fellépett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház stúdiója, a derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes, a Color együttes, a KMKSZ munkácsi kisegyüttese, a bátyúi CÓK-MÓK Bábszínház, a mezőkaszonyi nyugdíjasklub kórusa, volt tombola, s a salánki és magyarországi hagyományőrzők Árpád-kori harci játékokat és kuruc kori lovasbemutatót tartottak.
ntk
