Törvény vagy csak kedvezmények?

Kedvezménytörvény

Homlokegyenest eltérő vélemények láttak napvilágot Kovács László magyar külügyminiszter múlt heti romániai és szlovákiai tárgyalásai kapcsán, melyeken a kedvezménytörvény alkalmazásáról és a kedvezmények igénybevételéről volt szó a két szomszédos ország területén.

„Bukaresttel és Pozsonnyal is sikerült megállapodni a törvényben szereplő kedvezmények és támogatások eljuttatásának módjáról” – hangsúlyozta a külügyminiszter hétfőn Budapesten, a külképviselet-vezetők értekezletén mondott vitaindító előadásában.

A politikus az ellenzéki bírálatokkal kapcsolatban kiemelte: az egységes magyar nemzet léte nem azon múlik, hogy az arra való utalás benne van-e a kedvezménytörvény preambulumában, vagy sem. „A határon túli magyarok támogatása csak EU-konform módon lehetséges. Ez nem önfeladás, hanem a józan ész parancsa” – fogalmazott.

Romániával megállapodás jött létre arról, hogy Magyarország támogatást nyújt mindazoknak a román állampolgároknak, akik magyar nyelvet vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra körében folytatnak tanulmányokat. A támogatások a már korábban létrehozott Iskola Alapítványon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez. Megegyezés született arról is, hogy Magyarország saját területén pedagógus-, illetve diákkedvezményeket ad azon román állampolgároknak, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötődnek. A két ország miniszterelnöke előreláthatólag szeptember elején írja alá a megállapodást rögzítő dokumentumot, mellyel az Orbán–Nastase megállapodás érvényét veszti.

Pozsonyban arról állapodtak meg a felek, hogy a magyar kultúra tárgyában a magyar fél támogatást nyújthat bejegyzett társadalmi szervezetek közreműködésével, valamint kedvezményeket kapnak mindazok, akik ugyanebben a tárgykörben Magyarországra érkeznek. Az elfogadott közös nyilatkozatban a két fél felkéri a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság társelnökeit, hogy legkésőbb augusztus végéig készítsenek elő megállapodás­ter­vezetet a külügyminiszterek aláírására, illetve a kormányok jóváhagyására. Kovács László elmondta: a szlovák fél a megbeszélések során végig ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalások nem a magyar kedvezménytörvényről folynak, így a megállapodás alapja az 1995-ös kétoldalú alapszerződés volt.

„A státustörvény ügyében a Romániával és Szlovákiával foly­tatott tárgyalásokon politikai és szimbolikus értelemben egyaránt elvtelen és vállalhatatlan kompromisszum született” – idézi Németh Zsoltot, az ellenzéki Fidesz–MPSZ külügyi kabinetjének vezetőjét az MTI.

„Ezzel a magyar kormány lemond a határon túli magyarságról, sőt kiszolgáltatja őket mind a román, mind pedig a szlovák kisebbségellenes erők törekvéseinek” – vélekedett Németh Zsolt. Hozzátette: Románia esetében „vállalhatatlan kompromisszum nyomán” eltűnik majd a magyar igazolványról a Szent Korona, a Szlovákiával létrejött egyezség alapján pedig az oktatási-nevelési támogatás nem fog eljutni a magyar családokhoz.

A szlovákiai lapok címoldalon írnak a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt szombati találkozójáról. A liberális SME szerint a szlovák kormány immár „elmondhatja magáról, hogy a Magyarországon elfogadott kedvezménytörvényről és annak szlo­vákiai alkalmazásáról egyáltalán nem tárgyalt”. Megjegyzi: „Ha az Orbán-garnitúra a magyar nemzet határon átívelő újraegyesítésének eszközeként alkotta meg a kedvezménytörvényt, akkor most elmondható róla, hogy Med­gyes­sy kormánya nemcsak annak tartalmát, hanem az értelmét is módosította.”

A pozsonyi Pravda cikkírója így fogalmaz: „A kedvezménytörvény körüli perlekedés elmozdult a holtpontról, de meg­lehetősen szokatlan módon ez úgy történt, hogy formálisan a kedvezménytörvényről egyáltalán nem is tárgyaltak.”

Mint ismeretes, Ukrajna nem emelt kifogást a kedvezménytörvény alkalmazásával szemben. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára mindazonáltal minap Beregszászban jelezte: a magyar kormány Ukrajnával is egyeztetni kíván a kedvezménytörvény alkalmazását illetően.

MTI–ntk