A szabadság hangszere

Tárogatómuzsika Kárpátaljától Párizsig

Nagy Csaba (Nyíregyháza, Vaja) és Veres Zoltán (Mátészalka, Vaja) tárogatóművész Munkácstól Párizsig rendszeres vendégszereplője a magyar történelmi megemlékezéseknek. Előadásukkal vidékünkön legutóbb Vereckén, majd a tiszaújlaki Turul-ünnepségen idézték a kuruc kor dallamait.

Csaba „civilben” zenetanár, Zoltán képzett könyvtáros, jelenleg anyagbeszerzőként dolgozik. Mindemellett hivatásos zenészek, a magyar történelem zenei kísérőhangszerének, a tárogatónak a „szerelmesei”.

– Hol, miben gyökerezik kapcsolatuk vidékünkkel?

– Szoros kapcsolat fűz minket ehhez a tájhoz, szabolcsiak lévén mindketten, úgy is fogalmazhatok, egy tőről valók vagyunk az itt élőkkel – mondja Nagy Csaba, a Rákóczi Tárogató Egyesület vezetője. – Kárpátalján a hetvenes években jártam először, zenekarunk kísérte a nemzetközi hagyományőrző találkozókon fellépő honi táncegyütteseket. A tárogatót ezen a vidéken elsőként a munkácsi várban volt alkalmam megszólaltatni. A helyszín sugallta történelmi légkör csodálatos élménnyel szolgált számomra. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy helye van a tárogató hangjának ezen a vidéken, és valamennyi adandó alkalommal meg kell szólaltatni.

– Milyen céllal alakult a Rákóczi Tárogató Egyesület?

– A Nyíregyházától 40 kilométerre fekvő Vaja nagy történelmi múlttal rendelkező település, mely ma is őrzi kuruc hagyományait. Központjában áll Vay Ádám egykori kuruc generálisnak, a fejedelem udvari marsalljának kastélya. Napjainkban az épület kastélymúzeumként funkcionál, illetve ott működik az Országos Tárogatós Központ. A Rákóczi Tárogató Egyesület célja az ország tárogatósainak tömörítése, kezdetben együttes, közel tíz éve pedig egyesület formájában. Jelenleg majdnem száz aktív taggal számolunk, évente országos tárogató-találkozót, négyévente világtalálkozót rendezünk. Jövőre tartjuk a harmadik világtalálkozót, természetesen Vaján. Ma ott tartunk, hogy a budapesti információs központ a tárogató iránt érdeklődőknek a mi címünket adja meg. (Rákóczi Tárogató Egyesület, 4562 Vaja, Vay Ádám Múzeum).

– Készítenek még manapság tárogatót?

– Igen, bár ezek minősége nem olyan, mint a régi hang­szereké. Ma már elég körülményes tárogatóhoz jutni, legtöbbször csupán családi örökségként lelhetők fel, és tulajdonosaik ritkán válnak meg tőlük.

– Mit jelent tárogatóművésznek lenni?

– Úgy tartják, hogy a tárogató a szabadság szimbóluma. Ez érződik ki a tárogatóhoz fűződő kuruc dallamkincsből is. A múltat idéző, érzelmileg telített dallamokat többnyire szívesen hallgatják az emberek. Aki a tárogatózenét műveli, azt magát is megérinti a szabadság, a dicső nemzeti felemelkedés iránti vágy.

– Mutatkozik-e érdeklődés a zenéjük, a tárogató iránt?

– Szép számban kapunk felkéréseket mind Magyarországról, mind külföldről. Évről évre eleget teszünk például a párizsi magyar közösség meghívásának. Hogy miért szól Párizsban a tárogató? II. Rákóczi Ferenc meghagyására szívét halála után a francia fővárosban temették el. Párizs egyik külvárosában a történelmi helyet ma is emlékmű jelzi. Az ottani magyarok minden év szeptemberének második hétvégéjén tisztelettel megemlékeznek a Nagyságos Fejedelemről. A nagyszabású ünnepséget szentmise és tárogatómuzsika nyitja meg, melyen rendszerint jelen van a párizsi magyar nagykövet és a városi adminisztratúra vezetősége is.

P. Zs.