Minden gyereknek tanulnia kell?

Beiskolázzák a gyerekeket

Idén Kárpátalján 19 287 kisgyereknek kellene átlépnie első ízben az iskola küszöbét. Bár a beiskoláztatásra való alkalmasság ellenőrzéséről még nincsenek végleges adatok, Mihajlo Ragy, a megyei gyermekkórház főorvos­helyet­tese úgy véli, kb. ugyanennyi lesz a tényleges elsősök száma, azaz szerencsére nagyon ke­vés kisgyerek szorul különleges taníttatásra. A beis­ko­láztatásra alkalmatlanok ará­nya hosszú évek átlagában 1-2 % körül mozog.

A gyerekek tanulásra való alkalmasságáról orvos szakértők döntenek. Ha különleges esetekről van szó, úgy ezek kivizsgálása a megyei szintű orvosi-pedagógiai bizottságra hárul, amely a gyermek további sorsáról hivatott dönteni.

– Ma már másként tesszük fel a kérdést, mint néhány évvel ezelőtt – mondja Jurij Kohan, a megyei gyermekkórház főorvosa. – Jelenleg azt vizsgáljuk, milyen oktatási forma javasolható annak a kisgyermeknek, aki egészségi állapota miatt nem járhat ún. normál iskolába. Szilárd meggyő­ző­­désem, hogy minden egyes gye­reknek tanulnia kell. El kell sajá­tí­tania azt az információt és be kell gyakorolnia azokat a készségeket, amelyek befogadására képes lehet. A családi környezet és az egyéni tanítás még a súlyosabb betegségek esetében is csodákra lehet képes. A gyakorlatban az individuális oktatási program kb. 2-3 éve indult be térségünkben és nagyon jó eredményeket mutat fel.

– A leendő elsősöket szakértők vizsgálják meg. Ha megállapításuk szerint a hatéves kisgyerek nem iskolaérett, egy évig még óvodába járhat – mondja Olena Ljah me­gyei gyer­mek­­ne­u­­ro­lógus. – Ese­tenként, úgymond próbaidőre, egy félévre iskolába is mehet. Súlyos egészségügyi prob­lémák esetében a fél­év elteltével az orvosi-pedagó­giai bizottság (logopédus, pszichológus, de­fek­­tológus és neurológus) dönt arról, hogyan tovább.

Az orvosnő elmondása szerint néhány évvel ezelőtt csak a fogyatékkal élő kisgyerekeknek, a gyermekparalízisben vagy az idegrendszer progresszív lefolyású megbetegedéseiben szenvedő kis pácienseknek engedélyezték az otthonmaradást.

– Szörnyű látvány volt, ahogy a betegsége miatt otthon dédelgetett gyereket erővel speciális iskolába kényszerítették. Most a kevésbé sérült, szellemileg enyhén visszamaradott gye­rekkel egyénileg foglalkozhatnak a tanítók, nevelők, vagy az ilyen gondokkal küszködő gyerek úgymond „szabad látogatóként” járhat iskolába. Azt hiszem, ha a gyerek valamennyire is képes rá, normál iskolába kell járnia. Ha csak kismértékű a betegség, mindenképpen fejlődni fog és az egészséges gyerekekkel együtt haladva valamennyire felzárkózik – hangoztatja Olena Ljah.

– A beteg gyerekekkel folytatott munkában óriási szerepe van a szociális rehabilitáció programjának. Ezzel a munkával speciális központok foglalkoznak. Például a Nagydobronyi Irgalmas Sa­maritánus Gyermekotthon. A megyei gyermekkórház részéről mi szorosan együttműködünk az orvosi-pedagógiai bizottsággal, hogy segítsük, amennyire lehetséges, az egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését – hangsúlyozta végezetül Jurij Kohan főorvos.

Karabeles Jána