Kell is a föld, meg nem is

Privatizálni kell a földet – mennyibe kerül az ingyenes privatizáció?

A hatályos Föld Kódex értelmében az ukrán állampolgárok 2005. január elsejéig juthatnak térítésmentesen földtulajdonhoz. A határidőt követően már csak bérelni vagy „kivásárolni” lehet a használatban lévő földterületeket – háztelket, mezőgazdasági területet, garázshelyet, hétvégi telket, ipari területet.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nem privatizált földterületekre bérleti díj vethető majd ki, bármilyen földdel kapcsolatos jogi procedúra – adásvétel, öröklés, ajándékozás – tulajdonjogot igazoló okmányhoz lesz kötve.

A hétköznapi logikából az következne, hogy szűk másfél évvel a szóban forgó határidő lejárta előtt a földhasználók igyekeznek élni jogukkal és privatizálják a telket, kertet, garázshelyet stb. Ezzel szemben jelenleg még csak minden ötödik privatizálható földterület van magánkézben.

– 2003 első félévében a privatizálás alá eső földterületek 22-23%-a van megyeszerte úgy magántulajdonban, hogy azt állami tulajdonlap (Äĺđćŕâíčé ŕęň) ­igazolja – tájékoztat Larisza Szverenyak, a megyei földhivatal főosztályvezető-helyettese. – A privatizálás két lépcsőből áll. Első lépésben a privatizálásra jogosult személy kérelmére, az illetékes helyi vagy járási közigazgatási hivatal határozatával magántulajdonba adja az adott földterületet. Mára ez az összes privatizálható földterület 99%-a esetében megtörtént. Második lépésként a privatizálásra jogosult személy kezdeményezi az adott földterület állami kataszteri nyilvántartásba vételét, valamint a névre szóló tulajdonlap kiállítását.

– A térítésmentes privatizáció lehetőségének határidejét eddig négy ízben módosította az ukrán parlament. Az emberek többsége viszont ma is úgy gondolkodik, hogy „majd csak lesz valahogy”, hogy „a földet nem veszik ki a ház alól”. A földhasználati jog azonban nem egyenértékű annak tulajdonlásával. Idővel az állam, a helyi tanácsok komoly földhasználati adót vethetnek ki, továbbá a jogi műveletek is tulajdonjoghoz kötöttek (állami tulajdonban lévő földet nem lehet átörökíteni, eladni, elajándékozni stb.) – mondja a hivatalvezető-helyettes.

A gyér privatizálási kedv oka egyebek mellett a földméréssel, kataszteri nyilvántartásba vétellel, tulajdonjogi dokumentációval járó borsos állami, hivatali illetékekben keresendő. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy amikor még néhány évvel ezelőtt a mostani ár töredékébe került a procedúra, akkor sem volt privatizációs „láz” a földhasználók körében. Más vélemények szerint a jelenség arra vezethető vissza, hogy a földnek jelenleg még sem ára, sem piaca nincs, az általában kisebb földterületeken gazdálkodó, kispénzű embereknek pedig, akik ma még igen gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogy hosszú távon is a földben, s általában e vidékben lássák a jövőt, megfelel ez a jelenlegi langyos, s főképpen semmiféle kiadást nem igény­lő átmeneti helyzet.

A földet elviekben térítésmentesen privatizálhatják az arra jogosultak. Pénzbe a vonatkozó dokumentáció elkészítése kerül, aminek értéke városi és községi szinten különböző. Korábban például egy úgynevezett állami „akt”-ra több földrészleget is fel lehetett rajzolni, újabban azonban csak egyet lehet. Falun a háztelek privatizálásának költsége 92-230 hr, városi területen 112-252 hr között mozog földrészlegenként, a kiegészítő mezőgazdasági háztáji terület magánosítása 85-187 hr közé esik.

Maga a hivatali procedúra is elrettentheti az érintetteket. A földmérő feladata – már nem sima mérőszalaggal, hanem műszerekkel –meghatározni a privatizálásra kerülő földterület pontos koordinátáit (méret, fekvés, alakzat), majd elkészíteni annak tervrajzát. Ezt követően katasztrális számot kell igényelni (12 hr), majd iktatni azt az állami regisztrációs központban (37-50 hr). A tulajdonlap kiállítása is pénzbe kerül. (Mellékesen megjegyezhető: már megint velünk, állampolgárokkal fizettetnek meg valamit, ami az állam érdeke (is)).

A Beregszászi járásban például 30 300 lakos jogosult a térítésmentes földprivatizációra, 60 799 földterület privatizálható, melyek összterülete 19 633 hektár. A privatizálható háztelkek száma 33 453. A járási földhivatal eddig mindösszesen 3845 földtulajdont igazoló állami okmányt állított ki (az összes privatizálható földterület 6,3%-a). Eddig 15 ezer lakos élt az ingyenes privatizáció lehetőségével, 11 ezren a kolhoz­vagyonjegyre adott, ún. pájt magánosították, négyezren háztelküket és egyéb földterületet. Határozati szinten a földek 98%-a privatizált – tájékoztat Sin­kevics Erika, a Beregszászi Járási Földhivatal vezetője.

– Járásunkban Nagy­bé­gány­­ban, Bótrágyon, Kaszonyban intenzív a mag­á­nosítási folyamat, míg például Badalló, Be­regsom elég passzív ezen a téren. Van olyan község, ahol a privatizálható háztelkek fele-harmada már magánkézben van, míg máshol mindössze 1-2 tucat körül mozog a telektulajdonosok száma.

– Tudatosítani kell az emberekben, hogy a ház és a földterület, amin áll, két külön kategória. A háztulajdon nem jár együtt a földtulajdonlással. Aki 2005 januárjáig nem privatizálja „saját” földjét, az később vagy bérelni lesz kénytelen, vagy négyzetméterenként kell majd megvásárolnia azt – figyelmeztet Sinkevics Erika.

A privatizálással járó illetékek pedig szinte havonta emelkednek. Csakúgy, mint a föld államilag meghatározott értéke. A beregszászi járási falvak többségében a háztelek négyzetméterének ára 11-18 hr között mozog, Beregszászban városrésztől függően 17-24 hr. A megyeszékhelyen viszont ennek az összegnek a dupláját-tripláját is meghaladhatja egy négyzetméternyi telekrész.

Popovics Zsuzsanna