Az emuk köszönik, jól vannak

Gyarapszik a nagydobronyi vadaspark

2003. október 31., 01:00 , 146. szám

Mint arról egy korábbi lapszámunkban már beszámoltunk, a nagydobronyi Katona András vadas­parkot működtet családi házának „kertjében”. Nyáron új lakó, két Ausztráliában honos emu érkezett a tóval övezett madárédenbe. Ezúttal annak jártunk utána, hogy érzik magukat az új jövevények.

– A két emut Biatorbágyról hoztam – mondja Katona András tulajdonos. – Mindössze két hónaposak voltak, így nemüket nem is lehetett megállapítani. Amikor megérkeztek, testmagasságuk alig érte el a fél métert. Jelenleg öt hónaposak és másfél méteresek. Fű, morzsolt kukorica, szemes búza az eledelük. Az emu viszonylag „praktikus”, szívós madár, bírja a hideget, a meleget is. Megkapták a szükséges védőoltásokat, így remélhetőleg nem lesznek betegek.

– Hogyan telt a nyár az emuk számára?

– Láthatóan jól érezték magukat, sokat fürödtek a halastóban. Ha szerencsénk van, különböző neműek a madaraink, és amikor kétévesen ivaréretté válnak, utódokat is hoznak majd a világra. Az emuk nyár végén rakják le tojásaikat, és van, hogy még tél elején is ülik azokat. Egyelőre nem sikerült őket megfogni, megsimogatni, az emberrel szemben szigorúan tartják a fél méter távolságot.

– Gyarapodott-e más állatokkal is a vadasparki állomány?

– Van egypár afrikai futókacsánk, továbbá beszereztünk néhány virginiai fürjet és libát is. Van továbbá hat saját keltetésű szirti foglyunk.

– Hogyan készültök a télre?

– Az előtakarmányozás meg­történt. Az emuk télre zárt helyre „költözhetnek”, a többi lábasjószágnak megvan a maga fedett „lakosztálya”. A szárnyasok a vízen maradnak. Nem tartunk a hidegtől, a rendes immunerősítés azonban idén sem marad el.

Ferenczi Katalin