„Egyszerűen szeretem…”

Egy beregszászi hangszerhangoló

A Beregszászban és környéken élő harmonika- és zongoratulajdonosoknak talán ismerősen cseng Vikuk Sándor neve, hisz nagyon sok családban tette élvezhetőbbé a zongorát vagy a harmonikát.

Vikuk Sándor 1983-ban végezte el az ungvári művészeti szakiskolát, azóta a beregszászi és mezővári művészeti iskolában oktatja a gyerekeket a harmonikázás rejtelmeire. Emel­lett rendszeresen utazik a járás több községébe hangolni, javítani.

– Mit jelent az ön számára a hangszerekkel való foglalkozás?

– Minden ember akkor boldog, ha azzal foglalkozik, amit szeret. Ebben a rohanó világban számomra ez egy olyan elfoglaltság, ami megnyugtat. Örömmel csinálom, egyszerűen szeretem.

– Mikor került először hangszer a kezébe?

– Talán 6-7 éves lehettem, amikor először bütyköltem meg egy régi Pol­tava harmonikát.

– Kitől tanulta a mesterséget?

– Édesapám is zenetanár volt, sok mindent tanultam tőle. Később a zeneiskola igazgatója megkért, hogy foglalkozzam komolyabban a hangolással. Ekkor felkerestem Vaszilij Donyec ungvári han­go­ló­mestert, s mivel korábban az ungvári szakiskolában is tanultunk hangszerhangolást, nem is jelentett gondot a „szakma kitanulása”. Egy ilyen mesterségnél egyébként legalább öt év kell ahhoz, hogy kialakuljon a stabil hallás. A biztos hallás mellett fontos a nagy türelem is. Nagyon sok a munkám, mivel az idő tönkreteszi a hangszereket, újat pedig kevesen vesznek. Sajnos ma már alig találni jó „zeneszerszámot”. A korábbi nehéz évek alatt sokat kivittek Magyar­országra, több pedig helyrehozhatatlanul tönkrement.

– Mi a hangolás lényege, milyen gyakran van rá szükség?

– A hangolásra azért van szükség, hogy a hangszer tisztán szóljon, ne adjon ki fals hangot. Sok mechanikai hibája is lehet egy hangszernek. A zongorán például 220 húr van, ezek rozsdálnak, tönkremennek; van továbbá 85 kalapács is, amelyeket nagyon nehéz javítani, bejáratni. Jó állapotban lévő hangszert meg lehet javítani 3 óra alatt is, de egy rossz állapotban lévő rendbehozatala eltarthat napokig. Emlékszem, Oroszi­ban az árvízkor teljesen vízben álltak a zongorák, de többet is sikerült megjavítani. A hangoláshoz csak kulcsra és hangvillára van szükségem. Normál esetben egy zongorát kétévente kell hangolni, a harmonikát attól függően, mennyire van igénybe véve. Az utóbbi időben keveset adnak a zenére, én viszont azt szeretném, hogy legyen jövője az élő zenélésnek.

F. K.