A szép mosoly nem csak pénzkérdés
Fogaink épsége a mi felelősségünk
„Alig van fogam!” – panaszkodik számos negyvenes, ötvenes éveiben járó ember, no meg, hogy sokba kerül a fogpótlás, a fogprotézis. Ám amíg még lenne mit óvni, addig meglehetősen keveset teszünk fogaink épségéért, egészségéért. A szakértők szerint a fogak védelme az első tejfog megjelenésével kellene, hogy kezdetét vegye…
Sajátos hozzáállás, hogy a legtöbb ember csak a sokadik fogának elvesztését követően látja be: érdemes megfogadni a fogorvosok tanácsait. A legfontosabb szabályok: napi (legalább) kétszeri fogmosás, a foglepedék alapos eltávolítása, rendszeres fogkőmentesítés, a szuvas fogak kezelése, a keletkezett lyukak betömése, az ínygyulladások megelőzése, felszámolása.
– Mennyire figyelünk oda a fogaink épségére? – kérdeztük Rosztiszlav Lesziv doktort, a Megyei Fogászati Klinika megbízott vezetőjét.
– Sajnos ma is igaz, hogy a legtöbb ember alig törődik a szájhigiéniával. Az anyukák nem tudnak helyesen fogat mosni, és nem tanítják meg rá a gyermekeiket; a felnőttek elhanyagolják szuvas fogaikat, és végül idő előtt el kell azokat távolítani. Kevesen tudják, hogy a gyerekek tejfogait is gyógyítani kell, mert ha ezek betegek, a szájban lévő krónikus gyulladás miatt a kialakulófélben lévő ún. maradó fogak is betegek lesznek. Az elhanyagoltság leginkább azon hegyvidéki járási falvak lakosaira jellemző, ahol nincs fogorvosi rendelő, és a beteg fog egyetlen „gyógyítási módja” a bába vagy a „hozzáértő” kovács által végzett eltávolítás. Ebben a körben nem ritka, hogy egy negyvenéves nőnek vagy férfinak teljes fogprotézisre van szüksége, míg az alföldi településeken vagy a városokban ez ritkán fordul elő.
– Megyeszerte ma már több mint félszáz magánfogászati rendelő működik. Ungváron 38, Munkácson 23, Huszton 10, Beregszászban 9, Nagyszőlősön 8. Mivel magyarázható a magánfogászatok elszaporodása?
– A magánrendelők elterjedésének egyik oka, hogy a kilencvenes évek közepétől az állami klinikák nagyon „legatyásodtak”, nem volt se jó alapanyag, se jó műszer a minőségi munkához. Megjelent viszont az a klientúra, amely elvárta, és meg is tudta fizetni a minőségi fogászati szolgáltatást. A másik ok, hogy a fogorvosok, fogtechnikusok elégedetlenek voltak az állami „bérezéssel”, s a szegényes finanszírozás miatt a szakmai fejlődésre sem volt mód. Azt hiszem, érthető, hogy a szakmai imázsukra adó szakemberek jobb szeretnek hófehér porcelánfogakat és tartós fogtöméseket készíteni, a külföldön is hírhedt sárga „orosz lófogak” helyett.
Nézzük az „árlistát”. Állami rendelőben egy fogsor elkészítése, felhelyezése 200 hrivnyába kerül, egy alsó-felső teljes protézis 360-400 hrivnyába; az egy vagy több fog és a környező ínyszövet mesterséges pótlása 15-200 hrivnya között mozog. Elviekben az állami klinikákon a fogkezelés ingyenes. A költségmentes kezelést ugyanakkor elsősorban a gyerekek és az idősek vehetik igénybe. Magánrendelőben egy fog pótlása 40-50 dollárba kerül, egy teljes fogsor 500-700-ba. Egy sima fogtömés 15-30 hr, kezeléssel 40-60 hr. Utána lehet számolni, hogy mi a kifizetődőbb…
– Mivel tud többet egy magánrendelő?
– Fontos leszögezni, hogy a legtöbb fogorvos az állami rendelőkben kezdte a szakmát, ezt követően fogott magánpraxisba, ugyanakkor sokan párhuzamosan praktizálnak mindkét szektorban. Ezért nem valószínű, hogy valaki egyazon napon, két különböző fogászaton, különböző minőségű munkát ad ki a keze közül. A különbség nem az orvosi kvalitásban, hanem a használt alapanyagokban, a műszerek értékében, modernségében van. Az állami klinikákon ma is szakosítás van, külön-külön fogad a gyermekfogorvos, az ortopédorvos, a sebészorvos stb. A magánklinikán ezzel szemben ugyanaz a fogorvos kezelheti akár az egész családot. A hivatalos egészségügyi statisztika szerint 2002-ben a betegek tíz százalékát fogadták magánrendelők, a fennmaradó 90% továbbra is az állami fogászatokat kereste fel. Ezen belül az állami klinikák kezelik a gyermekpáciensek 97%-át (!).
– Hogyan működik a fogkezelés más országokban?
– Amerikában a betegbiztosító fizeti a fogkezelést. Ám ha valaki elmulasztja az orvosa által kijelölt kontrollvizsgálatot, és időközben kilyukad a foga, akkor a fogtömést a páciensnek magának kell kifizetnie. Ami a megelőzést illeti, összehasonlításképpen egyetlen adatot említenék: az 5,5 millió lakosú Finnországban 2000-ben mindössze egyetlen maradó gyermekfogat távolítottak el, a többit gyógyították…
– Mi a helyzet nálunk?
– Kárpátalján 2002-ben 1000 maradó gyermekfogat távolítottak el. A jelenlegi statisztika szerint a gyermekek esetében húsz fogkezelésre jut egy foghúzás. A felnőtteknél hat kezelésre jut egy fogeltávolítás. Harminc évvel ezelőtt ez az arány még rosszabb volt: 3 az 1-hez.
– Mire törekedjen, aki nem akar idő előtt fogatlanná válni?
– Célszerű odafigyelni, hogy az embernek ne legyenek szuvas, lyukas fogai, ne legyen gyulladt az ínye, ne legyen fogköve. Ha ezt betartják, sokkal kevesebb lesz a fog nélküli ember.
Popovics Zsuzsanna
