Évente több száz kárpátaljai igényel külföldön nyugdíjat

Ki állja a külföldre települtek nyugdíját?

2004. február 6., 09:00 , 160. szám

A Megyei Nyugdíjalap statisztikája szerint tavaly közel négyszáz Kárpátaljáról áttelepült személy folyamodott nyugdíjért Magyar­országon. Ezzel kapcsolatban kérdezte egy nagy­szőlősi olvasónk, hogy valóban az ukrán állam fizeti-e a külföldre települtek öregségi vagy egyéb nyugdíját, illetve – például a Magyarországra települtek esetében – hogyan állapítják azt meg? A kérdést Jackovics Marinához, a Megyei Nyugdíjalap szakemberéhez továbbítottuk.

– Ez országonként változó. A külföldre települtek nyugdíjjárulékának számfejtését, illetve azok kifizetési kötelezettségét és módját minden ország esetében államközi egyezmény rögzíti. Magyarország és a Szovjetunió között 1963-ban született ilyen egyezmény, amely jelenleg is érvényben van. Eszerint a Magyarországra települt, nyugdíjkorhatárt elért személyek az adott fogadó megye nyugdíjbiztosítási főigazgatóságán nyújthatják be nyugdíjkérelmüket. Az ott megállapított nyugdíjjárulékot a Magyar Köztársaság, tehát nem az ukrán állam fizeti.

– Mi a helyzet Szlo­vákia, illetve Cseh­ország esetében?

– A volt Csehszlovákia megszűnését követően 2002 januárjában Szlovákia, majd 2003 nyarán Csehország is új egyezményt kötött Ukrajnával az áttelepült személyek nyugdíjára vonatkozóan. A két egyezmény alapjaiban megegyezik. Aki Ukrajnában töltötte munkaéveit, annak nyugdíját áttelepülése esetén a hatályos ukrán törvények alapján a lakhelye szerinti nyugdíjosztály köteles megállapítani. Ezt a járulékot (pl. havi 140-150 hrivnyát) Kijevben, a folyó árfolyam szerint amerikai dollárra váltják, és banki átutalással negyedévente megküldik a fogadó országnak, ahol a címzett helyi nemzeti valutában veheti fel azt. Ez esetben tehát valóban Ukrajna vállalta a fizetési kötelezettséget. Ez a nyugdíj azonban igencsak kevés a külhoni megélhetéshez. Jobban jár, aki az áttelepülést követően még néhány évet dolgozik a fogadóállamban. Mind Szlovákiában, mind Csehországban általános gyakorlat, hogy az alacsony nyugdíjakat az állam kiegészíti a minimál- nyugdíj összegére.

– Az elmúlt évek adatai alapján csökkent-e a Kárpátaljáról külföldre települő nyugdíjasok száma?

– Magyarország viszonylatában igen. Korábban volt olyan év, amikor a nyugdíjkérelmezők száma meghaladta a hatszázat. Érdekes, hogy Szlovákia és Csehország esetében nem mutatkozott számottevő visszaesés a korábbi, kedvezőbb nyugdíjegyezmény megszűnését követően sem.

– Várható-e, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása okán megváltozik az 1963-as, matuzsálemi kort megért egyezmény is?

– Egyelőre nem kaptunk erre vonatkozó információt, de egyáltalán nem tartom kizártnak.

-farkas-