Vannak nálunk is génmanipulált növények!

Óvakodjunk a mutáns növényektől!

Egyre többször hallhatunk a génmanipulált növények veszélyeiről. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés: nem fogyasztunk-e mi is tudtunkon kívül génmanipulált növényekből készült élelmiszereket? A témával kapcsolatban dr. Nagy Béla genetikust, az Ungvári Nemzeti Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztem.

– Hivatalosan jelenleg még nincsenek transzgenikus növények Ukrajnában. Nemrég került sor az első olyan konferenciára Kijevben, ahol szakemberek meg­­vitatták ezen növények ukrajnai meghonosításának lehetőségét. A tudósok többsége egyetértett abban, hogy bár a szóban forgó növények meghonosításával jobb lenne megvárni, amíg bebizonyosodik, hogy nem okoznak egészségügyi károsodást, azonban alkalmazásuk mégis veszélytelenebb, mint a kémiai növényvé­dőszereké. Egyébként nálunk tudtommal még törvények sem szabályozzák ezen növények előállítását és termesztését, annyira új problémáról van szó. 2000-ben rendezték meg azt a génmanipulációval kapcsolatos nemzetközi tanácskozást, amelyen 130 ország fogadta el a biológiai keretegyezményt, mely korlátozza a génmanipulált növények elterjedését.

– A hivatalos álláspont ellenére nem lehetséges, hogy eljutottak már hozzánk is ezek a növények?

– Saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy vannak már génmanipulált növények Kárpátalján is. Ezek persze külföldről nem hivatalosan behozott növények, amelyek leggyakrabban a környező országokból vetőanyag­ként kerülnek hozzánk. Például több ismerősöm is beszámolt már olyan burgonyafajtáról, amelynek egészen sötétzöld a levele, és nem eszi a burgonyabogár, illetve egy kicsit az íze is más. Nos, ebben az esetben feltehetően génmanipulált növényről van szó.

– Miért kell tartanunk ezektől a növényektől, és ha veszélyesek, miért kísérleteznek mégis velük a ge­ne­ti­ku­sok?

– Amerikában nyíltan és széles körben alkalmazzák a génmanipulált növényeket, Európa viszont fenntartással fogadja ezek alkalmazását, ami szerintem jogos is, hisz felmerültek olyan veszélyek, amelyekre az emberiség még nincs felkészülve. Így például, ezek – ellenállóbbak lévén – kiszoríthatják a régi fajtákat. De kereszteződhetnek is a hagyományos fajtákkal, ha kikerülnek a felügyeletünk alól, és ezen új hibridek várható tulajdonságai kiszámíthatatlanok. Mindez etikai kérdéseket is felvet, hisz vannak olyan növények, amelyekbe állati fehérjék szintéziséért felelős géneket ültettek halakból, de vannak olyan állatfajták is, például szarvasmarhafajták, amelyekbe emberi gént ültettek. Az ilyen manipulációkkal közvetlenül avatkozunk be az evolúciós fejlődésbe, anélkül, hogy pontosan látnánk az elindított folyamat végét. Ráadásul ezek a növények az emberi szervezetből bizonyítottan sokkal könnyebben váltanak ki allergiás reakciókat, hisz a szervezetünk számára idegen fehérjéket is szintetizálnak. Továbbá azt is felvetették a tudósok, hogy a génátvitelnél gyakran alkalmazott baktériumplazmidok – ezek kis gyűrű alakú DNS-kromoszómák – úgynevezett vektorok, vagyis a génátvitel funkcióját töltik be.

Nos, éppen ezek a plazmidok legtöbbször az antibiotikum elleni rezisztenciáért felelős géneket is tartalmaznak, amelyek kikerülvén a szakemberek ellenőrzése alól, elősegíthetik antibiotikumokra rezisztens kórokozó baktériumtörzsek kialakulását is. Addig azonban, amíg a Földön emberek halnak éhen, ameddig ilyen mértékben nő a világ népessége, mindig lesz megfelelő érv a génkísérletek folytatására.

– Megállapítható egy adott ételről, hogy génmanipulált növényből készült-e vagy sem?

– Egy növényfajtáról meg lehet mondani, hogy az génmanipulált vagy nem, de ha a növényből készült termékről van szó, már tudományos módszerekkel sem mindig lehet meghatározni az eredetét. Ilyen esetben kizárólag a gyártó becsületességére van bízva, hogy tájékoztatja-e a fogyasztót.

A szakirodalom szerint az allergénhatáson túl nem veszélyesek a génmanipulált növények az emberi szervezetre, mivel csak emberre veszélytelen, úgynevezett ártatlan géneket ültetnek át. De nem tudhatjuk, hogy idővel hogyan lépnek ezek kölcsönhatásba más génekkel, hogy a fehérjék, amelyek szintéziséért felelősek, nem kapcsolódnak-e be valamely más biokémiai folyamatba. Egy gén egy idegen szervezetben viselkedhet egészen másként is, mint a gazdaszervezetben, különféle mutációkon mehet át. A mutáción átesett gének aztán újból bekapcsolódnak az anyagcsere-folyamatokba, és ez előre nem modellezhető láncreakciót indíthat el. Tehát összegezve, szerintem ilyen rövid időn belül végleges döntést hozni a transzgenikus növényekről felelőtlenség.

– Ha állatokkal etetnek génmanipulált növényeket, és mi elfogyasztjuk azok húsát, az is veszélyes lehet számunkra?

– Ilyen esetben jócskán csökken a kockázat, mivel az állat szervezete részben méregtelenít, emiatt jelenlegi ismereteink szerint állati eredetű táplálék közvetítésével csak minimális veszélyt jelentenek ránk a génmanipulált növények.

Badó Zsolt