Perekresztyjából újra Tiszakeresztúr lehet

Puskino önálló településsé válik

2004. február 27., 09:00 , 163. szám

Az 1920-as években Kárpátalján berendezkedő csehszlovák hatóságok a magyar falvak közé ruszin településeket telepítettek, így akarván megbontani az egységes magyarlakta területeket. Ekkor keletkezett a nagyszőlősi járási Tisza­ke­resztúr határában Puskino is, amely kezdetben szétszórt tanyákból állt, melyek fokozatosan olvadtak faluvá. 1949-ben Tiszakeresztúrt, a közeli, s jórészt ugyancsak magyarok lakta Ka­rácsfalvát és Puskinót közös tanácsi irányítás alá vonták, melynek központja Tiszake­resz­túr­ba került. A legutóbbi időkig a közös tanács mellett a közös kolhoz is összekötötte a különböző nemzetiségek által lakott falvakat. Az utóbbi évtizedekben viszont olyan mértékben fejlődött Puskino, hogy jelenleg a két magyar társtelepülésnek összesen is kevesebb lakosa van: Puskinón 1480-an élnek, míg Tiszakeresztúron 800-an, Ka­rácsfalván pedig 400-an. Ennek megfelelően „hagyománnyá” vált, hogy a három település közös polgármestere puskinói, ukrán nemzetiségű volt.

Mint Marija Nagytól, a Ti­sza­keresztúri Községi Tanács titkárától megtudtuk, 2002. december 15-én népszavazáson döntöttek arról a puskinóiak, hogy önálló tanácsú településen kívánnak élni. A tanácsi választást 2004. március 28-ára írták ki, amelyen 5 polgármester- és 24 képviselőjelölt közül választhatnak a helyiek. A két magyarlakta települést ugyan­ak­kor alig érinti a szom­szé­dok önál­lósodási kezdeményezése, a választási ciklus végéig hivatalában marad a legutóbb megválasztott pus­ki­nói illetőségű polgármester. Ugyanakkor a kiváló nyolc tanácsi képviselő miatt mégis új képviselőtestületet kell választani Tiszake­resz­túr­ban és Karács­falván is, amire ugyancsak március 28-án kerül sor.

Gerendely Béla, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy a tanácsi választásokkal egy időben szeretnék szavazásra bocsátani a falu történelmi nevének visszaállítását is, a település ugyanis mindmáig a szovjet időkben „kapott” nevén, Perekreszty­jaként szerepel a térképeken.

Badó Zsolt