Vagyunk, és lenni akarunk

Március 15-i megemlékezések Kárpátalján

Három tucatnál is több rendezvényen, több ezer ünneplő részvételével méltatták Kárpátalja-szerte nemzeti ünnepünket, március 15-ét.

Az ünnephez kapcsolódó rendezvények már pénteken megkezdődtek. A Munkácsi Humánpedagógiai Főiskola diákjai és tanárai e napra időzítették ünnepségüket, melynek vendége volt Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul. Ugyanaznap rendezték meg Ungváron – immár hetedik alkalommal – a Nemzeti dal-mondó versenyt a nemzetiségi központban, melyre ezúttal 22 diák nevezett be.

Vasárnap délben a técsői Kossuth-szobornál méltatta az 1848–49-es szabadságharc évfordulóját a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete, ahol ifj. Sari József elnök emlékezett a forradalmi tavasz eseményeire, kiemelve Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szerepét és érdemeit.

Bótrágyon a KMKSZ helyi alapszervezetének megemlékezése Tari András elnök ünnepi beszédével kezdődött, amit az iskolások műsora követett. A rendezvényt a diákok himnuszmondó versenye zárta.

Nagyszőlős magyarsága vasárnap délután emlékezett meg a szabadság hőseiről. A KMKSZ helyi alapszervezete és a Perényi Zsigmond Középiskola által a tanintézmény névadójának mellszobránál szervezett megemlékezésen ünnepi beszédében Milo­ván Sándor, a KMKSZ alelnöke március 15. mának szóló üzenetét taglalta. A szónok mindenekelőtt arra a felelősségre hívta fel a figyelmet, mely a magyarság jelen nemzedékének vállára nehezedik a nemzet megmaradása szempontjából. Hangsúlyozta: hatványozottan vonatkozik ez a kisebbségben élő magyarokra, akik nem csupán magánemberek minden cselekedetükben, hanem az egész magyarságot képviselik a velük együtt élő nemzetiségek előtt. „Nem feledhetjük, hogy aki embernek silány, az magyarnak sem jó” – mondotta.

Beregdédában, ugyancsak vasárnap délután, a kultúrház adott otthont a KMKSZ helyi alapszervezete által szervezett megemlékezésnek, ahol Juhász Katalin alapszervezeti elnök és Egresi István polgármester szólt a megjelentekhez. Ünnepi beszédében Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének alelnöke kiemelte: „A 48-as szabadságeszme olyan mélyen gyökerezik a magyar népben, hogy azt semmiféle elnyomó hatalom nem tudta elfojtani.”

Badalóban március 15-én, hétfőn délelőtt a református temp­lom falán látható Petőfi-emléktáblánál emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharcról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: „A karácsony nem ugyanaz egy hitetlen embernek, mint a hívőnek, és március 15. sem ugyanaz a nemzet elkötelezettjének, mint azoknak, akiknek ez csupán egy hagyomány vagy egy követni való népszokás. Dolgozzunk azon, hogy kárpátaljai magyarságunk a tettek mezején is meg tudja ismételni, amit elődeink megtettek 1848-ban.”

Beregszászban egész napos programmal ünnepeltek március 15-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A hallgatóknak a szabadságharcról tartott előadásait követően a diákok és tanárok a majdan a főiskola otthonául szolgáló egykori Bereg vármegyei törvényszék épületéhez vonultak, ahol dr. Soós Kálmán rektor és dr. Orosz Ildikó elnök megkoszorúzta Kossuth Lajos emléktábláját. Ezt követően a Petőfi-emléktáblához vonultak, ahol csatlakoztak a KMKSZ városi alapszervezetének ünneplő tagságához. A szövetség helyi alapszervezetének képviseletében itt Horkay Sámuel elnök és Riskó Márta elnökségi tag rótta le kegyeletét. Végül az ünneplők a Petőfi-szobornál közösen koszorúztak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének képviselőivel.

A délutáni órákban a Petőfi-szobornál szervezett megemlékezésen Szabó Vilmos, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának politikai államtitkára ünnepi beszédében többek között elmondta: „Az európai integráció magyar és magyar integrációt is jelent egyben. Fontos, hogy ne keletkezzenek törésvonalak sem a magyar–magyar, sem a magyar–szomszédsági kapcsolatokban. A magyar kormány célja az, hogy a magyar nemzet egészét közelítse az Európai Unió felé.”

Megemlékezett a szabadságharc évfordulójáról a város református egyházközsége is. Az ünnepi istentiszteletet követően a gyülekezet közösségi termében a magyarországi Kazinczy-társaság tagjai tartottak előadásokat az 1848–49-es eseményekről.

Aknaszlatinán a KMKSZ helyi alapszervezete, a községi tanács és a Bolyai János Középiskola közösen ünnepelt az egykori fürdőkertben, az I. világháborús emlékoszlopnál. Az ünneplőket köszöntötte Szokolán Ildikó polgármester, majd Só­bányi Imre, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, aki rámutatott: meg kell teremteni Kárpátalján is a magyarság egységét, így tudunk majd hathatósan fellépni érdekeinkért.

Munkácson a KMKSZ városi alapszervezetének ren­dezésében a podheringi emlékműnél gyűltek egybe az emlékezők. Ünnepi beszédében Popovics Béla, a Kárpátaljai Magyar Cser­kész­szövetség elnöke Tul­csik Ferenc munkácsi tanárember alkalmi versét idézte: „Állítsunk oltárt, ahol megtanuljuk hazánk szeretni forrón, igazán” – hangzott el ismét az Őr-hegy lábánál felállított emlékműnél, ahogyan először 1899-ben is, a pod­he­­­rin­gi csata 50. évfordulóján.

Ungváron a késő délutáni órákban került sor a KMKSZ központi ünnepségére. A Petőfi téren, a szabadságharc költőjének szobránál dr. Soós Kálmán, a szövetség ungvári járási középszintű szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget. Szabó Ot­tó, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja felolvasta Med­gyessy Péter magyar miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, s örömét fejezte ki, hogy az ungvári magyarság ilyen szép számban összegyűlt a téren nemzeti ünnepünk alkalmából. Beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: Kárpátalján március 15. nemcsak nemzeti ünnep, de egyben jelzés is, hogy „mi magyarok vagyunk, a magyar politikai nemzet részeként létezünk”. A politikai nemzethez tartozás mindenkor tettekben nyilvánult meg, s az ünneplők jelenlétükkel arról tesznek tanúságot, hogy készek mind az ezzel járó munka elvégzésére, mind a küzdelmek megvívására – hangoztatta Kovács Miklós.