Újra áll a Szabadság-emlékmű!

Szoboravatás Aradon

Csaknem nyolcvan év után, többszöri halasztást és sokévi küzdelmet követően több ezer ember jelenlétében avatták újra múlt vasárnap Aradon a vértanúk Szabadság-emlékművét.

Az ünnepélyes aktus keretében tulajdonképpen egy megbékélési emlékparkot avattak, amely a Tűzoltó téren egyaránt otthont ad az aradi vértanúk emlékét idéző szoborcsoportnak, és egy később felállítandó – az 1848-as események román történelmi alakjait ábrázoló – román emlékműnek. Ez utóbbi, diadalívszerű alkotásnak egyelőre csak a makettjét avatták fel.

Számos hivatalos és közéleti személyiség vett részt az ünnepségen. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök, a román kormányt pedig Razvan Theodorescu művelődési miniszter képviselte. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, Dorel Popa, Arad város polgármestere. Részt vett az eseményen Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnöke, s illusztris vendége volt az ünnepélynek az egyik kivégzett tábornok, Dessewffy Arisztid leszármazottja, Dessewffy Sándor. A kárpátaljai magyarság képviseletében az eseményen részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

Az ünnepséget szélsőséges román nacionalisták – vélhetően a Nagy-Románia Párt aktivistái – néhány tucat fős csoportja próbálta bekiabálásokkal megzavarni.

Markó Béla hangsúlyozta: a románok és a magyarok közeledése csak akkor válik lehetségessé, ha kölcsönösen tiszteletben tartják egymás hagyományait, érzelmeit, történelmi emlékeit. Markó Béla úgy vélte: a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre helyezése fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé. Az erről szóló kormányhatározat szerinte azt jelenti, hogy hivatalosan elismerik: Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani. Emlékeztetett rá, hogy a szoborcsoport 80 esztendeig el volt zárva a nyilvánosságtól, csodálatos módon mégis szinte minden ízében megmaradt, kibírta a nyolc évtizedet.

Medgyessy Péter beszédében kifejtette, hogy a magyaroknak és a románoknak a nemzeti méltóság érzelmi létkérdés. "Ez a vidék itt a mi Elzászunk. És hiszem, hogy a német–francia viszony mintájára itt is fölülkerekedik Európa" – mondta Medgyessy Péter. A miniszterelnök azonban azt is hozzátette: a történelem nem racionális, sokszor az árnyalatnyi különbség is hatalmasra nőhet, és ez elég a halálhoz is. A szónok a nemzeti, vallási, politikai fanatizmust hozta fel példaként Közép- és Közel-Keletről.

Razvan Theodorescu beszédében elhangzott, hogy az Aradon kivégzett tábornokok sohasem harcoltak Erdélyben. Ez kimondatlanul is utalás volt egyes szélsőséges nacionalista román politikusok és történészek korábbi állításaira, amelyek szerint a magyar tábornokok románok tízezreinek a halálát okozták.

Az ünnepélyes nap díszelőadással zárult a Művelődési Palotában, ahol a közönség egyebek között az Aradi Filharmónia koncertjét hallgathatta meg.

– Ünnepélyes pillanatok voltak ezek a magyarság egésze számára, hiszen hosszú évek munkájának és küzdelmeinek eredményeként sikerült újra felállítani az aradi vértanúk emlékművét – mondta el kérdésünkre az ünnepséget követően Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. – A kárpátaljai magyarság szempontjából azonban azért is fontosnak tartottam elfogadni a meghívást erre az alkalomra, mert nekünk is van egy emlékművünk, mely immár hosszú évek óta áll befejezetlenül Vereckén. Bennünk töretlenül él a hit és a remény, hogy amint az erdélyi magyarságnak is sikerült leküzdeni a gyanakvást, a nacionalisták ellenállását, úgy elkészülhet egyszer a honfoglaló őseinknek szánt emlékjel is, ahol majd mi láthatjuk vendégül erdélyi testvéreinket.

MTI–ntk