Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról

2004. június 4., 10:00 , 177. szám

Az utóbbi öt-hat évben több tudományos igényű publikáció jelent meg a kárpátaljai magyar nyelvváltozatokról, mint előtte évtizedekig. Ezen közlések sorába tartozik a napokban az Arany János Közalapítvány támogatásával megjelent Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról című tanulmánykötet is. A 150 oldalas könyv egy tucat írást tartalmaz. A szerzők (Mizser Lajos, a Nyíregyházi Főiskola professzora kivételével) valamennyien a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatói, munkatársai.

A Beregszászi Anikó és Csernicskó István szerkesztette kötet tanulmányai három szempontból közelítik meg vizsgálatuk tárgyát: a magyar nyelv kárpátaljai változatait. Az első részben található öt írás nyelvészeti szaktanulmány. Itt olvashatunk nyelvjárási elemzést (Kótyuk István: Az ige ragozásrendszere az ungi nyelvjárásban), névtani dolgozatot (Mizser Lajos: Bene község családnevei) és szókészlettani áttekintést is a kárpátaljai magyar nyelvváltozatok ukrán és orosz szókölcsönzéseiről (Márku Anita: Kölcsönszók használata a kárpátaljai magyar fiatalok körében).

A könyv második része a nyelvi tervezés, a nyelvpolitika és az oktatás kapcsolatát, egységét hangsúlyozza. Az itt található közlések már nem közvetlenül a magyar nyelv helyi változataival foglalkoznak, hanem például azzal, hogyan járulhat hozzá a magyar nyelvű oktatás a kárpátaljai szórványok megtartásához (Orosz Ildikó: Anyanyelvi/anyanyelvű oktatás a kárpátaljai magyar szórványban). Szintén az anyanyelvi oktatás és a nyelv, nyelvmegtartás kérdéskörét érinti Beregszászi Anikó Anyanyelvoktatásunk hatékonyságáról című tanulmánya. Karmacsi Zoltán írása anyanyelvünk gyakorlati használatának lehetőségeit mutatja be, de olvashatunk a hiányzó magyar nyelv- és nemzetstratégiáról is (Csernicskó István).

A kötet befejező része a nyelvhasználat társadalmi környezete témaköréből tartalmaz tanulmányokat. A szerkesztők ugyanis a kötet előszavában megfogalmazottak szerint úgy vélik, hogy – különösen kisebbségi helyzetben – egy-egy nyelv helyzetét, fennmaradásának esélyeit számos, úgynevezett nyelven kívüli, vagyis társadalmi, politikai, gazdasági, demográfiai, szociálpszichológiai stb. tényező befolyásolja. Ennek megfelelően az ide sorolt tanulmányok egyike Kárpátalja lakosságának anyanyelvi összetételét elemzi a 2001. évi ukrajnai népszámlálás adatai alapján (Molnár József); a második a helyi magyar fiatalok azonosságtudatát mutatja be szociológiai eszközökkel (Hires Kornélia); a harmadik, esszészerű írás a kárpátaljai magyar irodalom anyanyelv iránt érzett aggodalmát, nyelvféltését mutatja be (Beregszászi Anikó és Riskó Éva).

Összességében a kötet jól érzékelteti, milyen összetett kérdés a nyelv tanulmányozása, és jó ízelítőt ad arról, hogy milyen sokrétű kutatásokat folytatnak a kárpátaljai magyar nyelvhasználat témakörében a beregszászi főiskola tudományos műhelyeiben.

(Beregszászi Anikó és Csernicskó István szerk.: Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola – PoloPrint, 2004.)

nmi