Gönczy Sándor: "Ismerőseim követ hoznak ajándékba"

Geológia, földtan és geomorfológia, felszínalaktan - ezzel a két szorosan összefüggő területtel foglalkozik Gönczy Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola földrajztanára, akit kutatási témájáról, a laikus számára is érdekes vulkánokról és kövekről, kőzetekről kérdeztünk.

- Honnan ered a földrajz iránti érdeklődése?

- Eredetileg az Ungvári Nemzeti Egyetem biológia szakára felvételiztem, sikertelenül. Majd adott volt a lehetőség, hogy Magyarországon a Nemzetközi Előkészítő Intézetben (NEI) tanulhattam, ahol a biológia földrajzzal volt párosítva. Annyira megtetszett ez utóbbi, hogy felhagytam a biológiával. Negyedéves voltam a Debreceni Egyetem földrajz szakán, amikor bekerültem az Ásvány- és Földtani Tanszék tudományos diákkörébe. Szerkezetmorfológiával foglalkoztunk, készítettünk egy dolgozatot az Upponyi-hegység (a Bükknek az északkeleti előterében van) szerkezetmorfológiájáról, amivel 1999-ben Magyarországon az Országos Tudományi Diákköri Konferencián első helyezést nyertünk. Ez az eredmény ösztönzően hatott rám, észrevettem, van értelme a munkámnak. Disszertációmban Kárpátalja 11-15 millió éves vulkánjaival foglalkozom, ezeknek a kialakulásával, kémiai összetételével, és persze kőzetelemzéssel.

- Kárpátalján milyen kőzetek találhatók?

- Vulkáni kőzetek előfordulnak Beregszász, Mezőkaszony, Ungvár, Munkács, Huszt környékén, illetve az ún. Vihorlát-Gutini-vonulatban, átalakultak Rahó tájékán. Az alföldön és a Kárpátok többi részén üledékes eredetű kőzetek gyakoriak. Számunkra elsősorban a vulkanikus kőzetek érdekesek, mivel ezekhez kötődnek például az ércek. Vulkáni működés eredménye a muzsalyi aranylelőhely is.

- Mikor működtek nálunk vulkánok?

- A ma ismert legidősebb vulkánok kb. 20 millió éve kezdtek működni, a legfiatalabbak kb. 9,5 millió évesek. Közvetlen vulkáni működés nincs a területen, de a valamikori működés eredményeképpen az ércek mellett nagyon sok termál- és ásványvízlelőhely található, pl. a Szinyák szanatórium kénes fürdővizei, vagy a Dimicső határában sajnos már nem működő fürdő.

- Hol és hogyan alakulnak ki vulkánok?

- Vulkánok ott képződnek, ahol a földkéreg megrepedezik. Ennek eredményeképpen a mélyben olvadt állapotúvá válik a köpenyanyag, nő a térfogata, és a legkisebb ellenállás felé, vagyis felfelé kezd áramlani. Azt a pontot nevezik vulkánnak, ahol a láva a felszínre kerül, robbanással, por- és hamuszórással, illetve lávaömlés kíséretében.

- Milyen kőzetek és ásványok vesznek körül minket?

- Beregszászban nagyon érdekes díszítőkövekkel találkozhatunk, amelyekről a legtöbb esetben meg tudom állapítani, hol, milyen körülmények között alakultak ki, üledékes, magmás vagy metamorf eredetűek. Sok helyen látható a városban macskakő, ami andezit. Az egyik étterem lábazata pedig labradoritból készült, amit először a Labrador-félszigeten találtak, s mely szép és elég drága díszítőkő. Lehetnek, elsősorban az üledékes kőzetekben, kövületek vagy őslenyomatok. A főiskola lépcsője például márványból van, találhatunk benne sok ősmaradványt, amit diákjaimnak rendszerint megmutatok.

- Mikor nevezhető egy ásvány vagy egy kőzet különlegesnek?

- Akkor, ha kevés van belőle (platina), ha időtálló (gyémánt, arany, platina) és ha szép. Az egyiptomi fáraók halotti maszkjai ugyanolyanok, mint 3000 éve, mivel nem oxidálódtak, mert aranyból vagy platinából készültek. A díszítőkőzeteket is időtállóságuk és szépségük alapján válogatják.

- A főiskola igen szép kőzet- és ásványgyűjteménnyel rendelkezik...

- Több száz kőzetünk és ásványunk van, de még mindig kellene. A darabokat javarészt én gyűjtöttem diákként a magyarországi terepgyakorlatokon, sokat kaptunk ajándékba a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékétől, a főiskola is többet vásárolt, valamint a helyi nyári terepgyakorlatok során is bővült a kollekció. Egy gyűjteménynek akkor van értéke, ha ismerjük a darabok gyűjtési helyét, tudjuk, ki gyűjtötte, mi a kőzet neve. Sok kőzetnek pénzbeli értéke nincs, mégis értékes, például attól, hogy messziről való. Van itt többek között só a Holt-tengerből, lazurit nevű ásvány Afganisztánból, labradorit Skandináviából, homokkő Marokkóból - elég széles a választék. Mikor ismerőseim messzire utaznak, nekem mindig követ hoznak ajándékba.

ferenczi