Rákóczi főiskola: szabad a préda?

A bíróság villámgyorsan döntött a főiskola épületének ügyében

A Beregszászi Járási Bíróság július 14-én tárgyalta azt a beadványt, melyben a beregszászi járási ügyészség a beregszászi városi tanács 2002. január 23-án kelt határozatának megsemmisítését kérte, mellyel az a Rákóczi főiskola tulajdonába adta a Beregszász központjában álló egykori törvényszéki palotát. Mint emlékezetes, a városi tanács maga kérte az ügyészséget, hogy kezdeményezzen eljárást saját korábbi döntése ellen.

Az egyetlen magyar nyelvű kárpátaljai felsőoktatási intézmény a városi tanácstól kapott épületben igyekszik kialakítani – jelentős anyaországi támogatással – leendő otthonát. Az épület tulajdonjogát jelképező kulcsot Zsupán József polgármester Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök jelenlétében adta át a főiskola vezetőinek még 2002 februárjában.

Mint ismeretes, Gennagyij Vasziljev, a beregszászi járási ügyészség megbízott vezetője – akit a napokban nyugdíjaztak – idén márciusban fordult a városi tanácshoz, hogy az módosítsa az épületátadásról hozott korábbi döntését, annak állítólag törvénytelen volta miatt, s rendezze a törvényszéki épület tulajdonjogát. Az ügyész kérte, hogy a testület döntéséről legkésőbb húsz napon belül értesítse az ügyészséget.

A városi tanács ezzel szemben csak május 21-i ülésén foglalkozott az üggyel. A testület ekkor egyetértett az ügyészségi óvással, s ugyanakkor egy, a kérdéssel foglalkozó bizottság felállításáról is döntöttek. Majd július 2-án, a tanács rendkívüli összehívású ülésén ismét napirendre került a kérdés, s a képviselőtestület ekkor azt javasolta az ügyészségnek, forduljon bírósághoz az ominózus tanácsi határozat semmissé nyilvánítása céljából.

A járási ügyészség ezt meg is tette, s ezzel kapcsolatos beadványát a Beregszászi Járási Bíróság irigylésre méltó gyorsasággal, már július 14-én tárgyalta. A dolog "érdekessége", hogy a kérdéses ügy nem szerepelt az aznapra kitűzött tárgyalások nyilvános listájában, és még egy nappal a tárgyalás előtt is azt a tájékoztatást kaptuk a bíróság titkárságán, hogy "még meg sem érkezett az ügyészségről" a városi tanács határozatával kapcsolatos beadvány.

Az ügyet néhány órával később, múlt szerdán reggel Ivan Iltyo bíró mégis tárgyalta. A tárgyaláson jelen volt az ügyészség és a városi tanács képviselője, a főiskola vezetősége viszont értesítést sem kapott arról, mivel "jogilag nem szereplője az ügynek". (A felperes az ügyészség, az alperes a városi tanács, a főiskola viszont "csak" kívülálló fél, szenvedő alany.)

A végzés szerint a bíróság helyt adott az ügyészi beadványnak és kimondta a városi tanács által az épületátadásról hozott 2002-es határozat semmisségét, továbbá a városi tanács végrehajtó bizottságának 2002. 03. 27-i keltezésű határozatát is megsemmisítette, amely a főiskola kollektív tulajdonába juttatta a Kossuth tér 6. szám alatti ingatlant. Jogászok véleménye szerint ezzel gyakorlatilag megszűnt a jogalapja annak a tulajdonjogi okiratnak, melyet az illetékes ingatlan-nyilvántartó hivatal állított ki a főiskolának a nevezett épületre.

Hétfőn Iltyo bíró kérdésünkre elmondta: a bíróság egy tanácsi határozatról hozott döntést, nem az épület tulajdonjogáról. Ezt követően a városi tanács dolga új határozatot hozni és a hatályos törvényeknek megfelelően átadni a kommunális épület tulajdonjogát.

Hogyan tovább? – tettük fel a kérdést ezek után Zsupán Józsefnek, Beregszász polgármesterének. "Az épület ott marad, ahol van, az épületben azok lesznek, akik ott vannak. Ha a bíróság úgy döntött, hogy a városi tanács határozata nem törvényes, akkor a tulajdonjog a városé, a rendelkezési jog pedig marad a főiskoláé. A város nem akar az épülethasználat fejében behajtott bérleti díjból meggazdagodni. Az épület azért lett átadva, hogy rendbe hozzák. A városnak erre nem volt lehetősége.

Nem tudom, hogy a tulajdonjog elvesztése után lesz-e a főiskolának lehetősége a felújításra. Meg kell vizsgálni, hogy a főiskola milyen formában folytathatja a tatarozást – ez a lényeges kérdés. Ha pénz dolgában patthelyzet alakul ki, akkor nemcsak egy főiskolát veszíthetünk el, de egy patinás épületet is" – nyilatkozott a polgármester.

A Rákóczi főiskolán napokig sem azt nem tudták, hogy mi volt az ügyészségi beadvány tárgya, sem azt, milyen döntést hozott a bíróság.

Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kérdésünkre elmondta: "Hogy mi jöhet ezek után? Számos variáció lehetséges: visszavonhatják a főiskolának kiadott tulajdonjogi okiratot, a városi tanács újabb határozatot hozhat a város tulajdonába visszakerült épületről, esetleg kérésükre az ügyészség kezdeményez peres eljárást a főiskolával szemben a tulajdonjog visszaszerzése céljából. Valamennyi lehetőség végkimenetele azonos: a törvényszéki palotát elveszik a főiskolától.

Megítélésünk szerint ez a "játék" nem etikus, nem főiskolabarát és nem a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálja. A politikai akarat megszületett: a városi tanács nem akarja támogatni a főiskolát. Hogy formailag miként járnak az ügy végére, az a végeredményt tekintve részletkérdés."

Ami a főiskola-ügy kapcsán keringő híreszteléseket illeti, azzal gyakorlatilag mindenki egyetért, hogy a történtek mögött politikai-gazdasági okokat kell keresnünk. A legtöbben két lehetséges magyarázatát látják a törvényszéki épület megszerzésére indított kampánynak. Az egyik szerint a reprezentatív, kiváló fekvésű ingatlanra egy másik kárpátaljai oktatási intézmény, illetve különböző vállalkozói struktúrák vetettek szemet.

Egy másik verzió azzal magyarázza a történteket, hogy bizonyos politikai erők ily módon kívánnak befolyást szerezni a főiskolát irányító alapítványban. Kétségtelen tény, hogy ami a kárpátaljai magyar szervezeteket illeti, eddig csupán a KMKSZ utasította el egyértelműen és határozottan a főiskola körüli intrikákat.

Az UMDSZ mindeddig hallgatott, illetve legutóbbi elnökségi ülésükön a Kárpáti Igaz Szó tájékoztatása szerint úgy fogalmaztak, hogy "az UMDSZ kész kiállni mellette (t. i. a főiskola mellett – a szerk.) bármilyen atrocitás érné, illetve kész részt venni annak működtetésében, s ily módon garanciát vállalni azért, hogy az elkövetkezendőkben semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje." Tehát részesedésért védelmet ígérnek?

P. Zs.