Hús: Tudjuk-e, hogy mit eszünk?

Veszélyes baromfihús

Egyre-másra hallani olyan híreket, hogy itt is, ott is romlott baromfihústól betegedtek meg emberek, illetve nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy milyen nehéz megfelelő/elfogadható minőségű szárnyast vásárolni. Igaz, a hatóságok ellenőriznek, bírságolnak, öszszességében több tonnányi egészségre káros húst foglalnak le évente, a helyzet azonban legfeljebb télen javul, amikor a fagyok miatt amúgy is "tovább tart" a romlékony áru.

A "hóka" vagy inkább seszínű szárnyashús ömlesztett változata önmagában sem vevőcsalogató látvány, főleg, ha csöpög belőle az olvadt húslé, az eladó kézzel pakolja a mocskos mérlegre, a konyhai előkészítéskor pedig kiderül: a csirkeszárny nemcsak kellemetlen szagú, de lefaragták róla az elszíneződött (penészes?) részeket. Nem csoda, ha nincs az embernek gusztusa főzni belőle.

A húsfélék minőségét, szabályos értékesítését elvben számos állami hatóság felügyeli: az állategészségügyi szolgálat, a köztisztasági hatóság, a szabványügyi, a fogyasztóvédelmi felügyelet. Mint megtudtuk, az értékesítési körülmények szempontjából az üzletekkel van a legkevesebb "gond". A hivatalos piacok hússtandjait ellenben szinte naponta ellenőrzik az illetékesek, mégis előfordul, hogy fertőzött hús kerül a fogyasztóhoz. Az alkalmi áruldákban, nem hivatalos, hűtőgép nélküli standokon vásárolt hús pedig legfeljebb "saját felelősségre" fogyasztható, mivel ennek minőségét lehetetlen szavatolni.

A húsforgalmazókat évente 10-12 alkalommal ellenőrzi a fogyasztóvédelem. Ihor Havrilovnak, a megyei fogyasztóvédelmi főosztály helyettes főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint a piacokon és az üzletekben tavaly 4,1 tonna húst és húskészítményt vizsgáltak meg, ebből különböző okok miatt 1,7 tonnát (41,5%!) vontak ki a forgalomból. A vizsgált mennyiségből 1,9 tonna volt kolbászféle, ezekből 1,2 tonnát (63%!) foglaltak le. Jellemző a szavatossági idő lejárta, a származást, minőséget igazoló okmányok hiánya, a gyártó megnevezésének mellőzése. A természetes személyekre kiróható bírság ilyenkor – a szabálysértés fokától függően – 17 és 1496 hrivnya között mozog.

A KÖJÁL és az állat-egészségügyi szolgálat szakemberei idén a nyár kezdete óta 91 esetben bukkantak szalmonellával fertőzött csirkehúsra a megye piacain, szerencsére a fertőzött áru egyetlen alkalommal sem okozott bizonyíthatóan megbetegedést. (Az év első felében Kárpátalján 31-en kaptak szalmonellafertőzést, ami a megyei KÖJÁL járványügyi osztálya szerint messze a járványküszöb alatt marad. Ungváron 3, az Ungvári járásban 5, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásokban 4-4 ilyen eset fordult elő, a fertőzés forrása mindannyiszor az otthoni háztartás volt).

A beregszászi KÖJÁL munkatársai a városi piacon legutóbb két kereskedőnél találtak fertőző baromfit és semmisítettek meg 181 kilogramm csirkehúst. A fertőzött piachelyiséget fertőtlenítették, emiatt napokig zárva volt a "csirkerészleg". A vétkes kereskedőket fejenként 102 hrivnyás pénzbüntetéssel sújtották. "Az ominózus esetet megelőzően a városban többen fordultak emésztési panasszal orvoshoz, ám szervezetükben nem mutattak ki szalmonellavírust" – mondja Ihor Car járási KÖJÁL-főorvos.

Pár hete egy háromtagú nagyszőlősi család került az intenzív osztályra, mint kiderült, szalmonellával fertőzött csirkehús fogyasztása miatt. Az egyik munkácsi piac hűtőraktárában ugyancsak nagy mennyiségű szalmonellás baromfit találtak, amit szintén megsemmisítettek a KÖJÁL helyi illetékesei.

"Korábban a lakosság jelentős tételben hozott be külföldről baromfihúst, ám ennek mennyisége az árnövekedés miatt fokozatosan csökkent. A csirkehús-behozatal több mint 90 százalékát jelenleg az USA-ból importált termékek teszik ki. A nagykereskedők minőségi, hűtőkocsikban szállított húst hoznak Kárpátaljára. A helyi kereskedelemben viszont már nem mindig tárolják/szállítják szakszerűen a húst, a piacok többsége például nem rendelkezik megfelelő hűtőkamrákkal" – tájékoztat Zinovij Romanovics, a megyei állami állategészségügyi főosztály helyettes vezetője.

Az értékesítési szabványok ellen vétő kereskedőket a rendszeresen kiszabott bírságok sem ösztönzik nagyobb körültekintésre. Az állat-egészségügyi szolgálat helyben 8,5 hrivnya büntetéssel "sújthatja" azokat, akik nem megfelelően tárolják a forgalmazott húst, így nem ritka, hogy a szabálysértők naponta kifizetik a büntetést, ám továbbra sem tesznek eleget a szabályoknak. A szolgálat emellett csupán azt a húst vagy húskészítményt kobozhatja el és semmisítheti meg, melyről a laboratóriumi vizsgálat során kiderül, hogy romlott. A vizsgálat pedig pénzbe kerül.

Joszip Pidliszkij, a megyei KÖJÁL illetékesének elmondása szerint a megye piacain idén 109 ellenőrzés során 88 esetben bukkantak szabálysértésre a hatóság szakértői. Rahón, Szolyván, Csapon 1-1, Nagyszőlősön 2 illegális piacot zártak be romlandó élelmiszerek forgalmazása miatt. 2003-ban a KÖJÁL megyeszerte 195 esetben rótt ki személyes felelősség miatti adminisztratív bírságot a piacigazgatókra, illetve 25 alkalmi piacot zárt be. Az árusokat 1-10 adómentes minimálbérnek megfelelő pénzbüntetéssel (17-170 hrivnya) sújthatja a hatóság, a piacvezetőkre kiróható bírság felső határa pedig 25 adómentes minimálbér (425 hrivnya).

"Kárpátalján jelenleg egyetlen baromfifeldolgozó üzem működik, Munkácson. A helyi baromfitenyésztő üzemek mostanra sorra megszűntek, így újabban ez a cég is külföldről szerzi be az élő baromfit, pl. Magyarországról, Szlovákiából. A külföldről legálisan behozott húsféle forgalmazásiengedély-köteles, e nélkül be sem kerülhet az országba. Kárpátalján jelenleg számos minőségellenőrzést el tudunk végeztetni, kivéve a hormonális ellenőrzést, mivel a laboratóriumokból hiányoznak az erre szolgáló felszerelések és reaktívok" – mondja Suszta Viktória, a Kárpátaljai Regionális Szabványügyi, Metrológiai és Szertifikációs Központ igazgató-helyettese.

Nem standard termék forgalmazásáért a gyártókra az áruérték 25%-ának megfelelő pénzbüntetés szabható ki, míg az egészségre káros termék forgalmazása esetén a bírság mértéke 100%. A személyes felelősségre vonatkozó adminisztratív büntetés 3-50 minimálbérnek megfelelő (51-1500 hr).

Jevhenyija Jacenko, a megyei fogyasztóvédelmi főosztály osztályvezetője elmondta: az üzletraktárakban a húst mélyhűtőben kell tárolni, az üzlet vásárlóterében lévő hűtőpultokban pedig a hőmérséklet nem lehet magasabb +8şC-nál. A frissen vágott állat húsát legkésőbb 74 órán belül értékesíteni kell. Amennyiben a kereskedőnek nincs áruja származását igazoló állat-egészségügyi irata, illetve forgalmazási engedélye, a fogyasztóvédelem a készlet 50%-ának megfelelő pénzbírságot róhat ki rá. Lejárt szavatosságú hús, húskészítmény forgalmazása esetén a készlet 200%-ának megfelelő pénzbírság szabható ki. Azon kereskedéseknek, amelyek nem rendelkeznek hűtőszekrénnyel, eleve megtiltható a húsforgalmazás.

Végül néhány húsvásárlási aranyszabály. Húst csak működő hűtőből vásároljunk. A hús legyen fagyos, de ne jeges. Vásárláskor alaposan nézzük meg, szagoljuk meg a húst; ha bármilyen kételyünk támad, ne vegyük meg. A baromfihús színe legyen élénk rózsaszín, tapintásra száraz, a nyálkás hús szinte bizonyosan romlott. Ne vegyünk címke nélküli terméket, és ellenőrizzük az áru szavatossági idejét.

B. J. – P. Zs.