A körte szüreteléséről néhány szóban

Augusztus a gyümölcsösben

A szüret részletes tárgyalása előtt szóljunk néhány szót a mindenki által ismert és tapasztalt gyümölcshullás jelenségéről, amely a körte fajtatulajdonsága. Az egyes fajták gyümölcshullásának mértékére az alábbi tényezők hatnak: az alany, a különböző porzófajták kombinációi, a tápanyag-ellátottság, a trágyázás mértéke és időpontja, a vízellátási zavarok és a nem megfelelő időben elvégzett agrotechnikai munkálatok. Mindezeken kívül a nagy meleg és a szárazság, valamint a termékenyüléskor a hűvös, esős idő, amelyet meleg, szeles periódus követ, illetve az egyes kártevők, kórokozók megjelenése szintén kiválthatja a gyümölcshullást. Ha a tavasz száraz volt, a gyümölcshullás mértéke nagyobb.

A körte esetében három hullási periódust különböztetünk meg: az első a fővirágzás utáni két héten belül következik be. A második a rosszul termékenyült gyümölcsök hullását jelenti, amit júniusi gyümölcshullásnak is nevezünk. A harmadik közvetlenül a gyümölcsérést megelőző időben következik be. Természetesen ez is meghatározott fajtákra jellemző. Érés előtt nagymértékű hullékonyságot mutatnak a következő fajták: Vilmos, Bosc kobak, Diel vajkörte. Ezeknek a fajtáknak a termesztésénél nagy jelentősége lehet a vegyszeres hullásgátlásnak, amelyre elsősorban hormontartalmú készítmények használatosak.

Amennyiben sikeresen kivédtük a szüret előtti hullást, elvégezhető a szüret, ami sokrétű, bonyolult feladat. A körtére jellemző a szedési idő kötöttsége, a szedés időtartamának nagy szóródása, a gyümölcs nagyfokú érzékenysége.

A körte szedési és étkezési érettsége elkülönül egymástól. A körte is utóérő gyümölcs, így képes leszedett állapotában is elérni teljes érettségét. Az előzőekben már volt róla szó, hogy a gyümölcs hajlamos a hullásra - és hullás közben, főleg ha hagytuk fán megérni, komoly sérüléseket szenved -, ezért amennyiben tárolni kívánjuk, ajánlott nem megvárni azt az időt, amikor magától leesik a fáról. Természetesen a körte esetében is javasolt a kocsánnyal való szedés, ügyelve, hogy a kocsány leválásával minél kisebb sérülést okozzunk, valamint hogy ne tépjük le a következő évi termést is. A körtét tenyerünkbe vesszük, kissé megcsavarva, csüngésével ellenkező irányba megemelve és ujjal segítve válasszuk el a termőrészről. A körte nagyon érzékeny a héját érő legkisebb nyomódásra, karcolásra, horzsolásra is. Ezek a sérülések az utóérő körték esetében fekete vagy barna foltként jelentkeznek, rontva a termés piacképességét, valamint negatívan befolyásolják a gyümölcs eltarthatóságát is.

M. B.