Egyre nagyobb érték a diploma

Interjú Vaszil Ruszinnal, az UNE megbízott rektorával

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) közel 10 ezer fiatal tanul. Az egyetem összesen 1900 főt foglalkoztat, az oktatók száma 899. Kárpátalja legnagyobb múltú felsőoktatási intézménye idén 35 képzési szakon hirdetett felvételt, a közel négyezer jelentkezőből szeptembertől 875 elsőéves egyetemi hallgató tanulhat állami költségen nappali, illetve 145 levelező tagozaton. Az alábbiakban az egyetem nemrég kinevezett megbízott rektorával, dr. Vaszil Ruszinnal beszélgetünk az UNE életéről.

- Miért vállalta el a megbízatást, és milyen elsődleges feladatokat, célokat tűzött maga elé?

- Jelenleg a legégetőbb feladat az egyetemi étkezde megnyitása. A fiatalok minőségi, széles körben hozzáférhető étkeztetése ma már alapkövetelmény egy modern felsőoktatási intézményben. Az egyetem nem profitorientált intézmény, nincs joga bevételt "termelni". Ennek ellenére az évek óta bezárt étkezdét sikerült felújítani, szeptembertől bérlője lesz, aki vállalkozói alapon működteti majd a kereskedelmi egységet. Az egykori egyetemisták nosztalgiával emlékezhetnek az egyetem üdülőtelepére, a Szkalkára. A csodálatos fekvésű, sportolásra, pihenésre kiválóan alkalmas telep immár 12 éve áll kihasználatlanul, s ugyancsak lepusztult. Most folyamatban van az üdülő felújítása. Ugyancsak szeretnénk felújítani az ökörmezői járási Kolocsava (Alsókalocsa) közelében kialakított biológiai bázisunkat, és hozzáférhetővé tenni azt más kárpátaljai, illetve ukrajnai felsőoktatási intézmények hallgatói számára is.

- Tavaly a nappali tagozatos egyetemi hallgatók egyharmada, a levelezősök több mint fele tanult szerződéses alapon, azaz fizetett az oktatásért. Ilyen sokat ér manapság az egyetemi diploma?

- Valószínűleg jóval többen is vállalnák a továbbtanulást, ha nem kerülne 1300-5600 hrivnyába a képzések éves tandíja. Ez nem kis összeg, de láthatóan van, akinek így is megéri, hogy diplomát szerezzen. A másoddiplomás hallgatóink száma is folyamatosan nő, holott ez kizárólag önköltséges alapon történik. Jellemző, hogy a jelentkezők általában nem valamely tanári szakon pályáznak a második egyetemi diplomára, sokkal inkább jogi, közgazdasági, egyéb pénzügyi területen képezik tovább magukat a tehetséges fiatalok.

- Az egyetem évről évre mind több képzési lehetőséget kínál. Törekednek arra is, hogy a korábbinál nagyobb számban csábítsanak az intézménybe fiatalokat, ezen belül nemzetiségi, pl. magyar iskolát végzett diákokat?

- Igen. A hegyvidéki járásokból érkező, illetve nemzetiségi diákok egyetemi diplomához jutását szorgalmazza az idén továbbfejlesztett célvezénylés, ilyen alapon idén 128 hallgatót vettünk fel államilag finanszírozott nappali képzésre és 86-ot költségtérítéses képzésre. Az ukrán nyelv és irodalom szakra 10, a történelem szakra ugyancsak 10 magyar középiskolából kikerült fiatalt vettünk fel, és további 13 hallgatót egyéb képzésekre. Gyakorlatilag minden nyolcadik nappalis hallgatónk célvezényléssel került az egyetemre.

- Tavaly a nappali tagozat állami finanszírozású helyeinek 6,5%-át töltötték be magyar nemzetiségű hallgatók (a szerződéses képzésben ez az arány 6,9%). Idén az államilag finanszírozott nappali tagozatos helyek 8,7%-át nyerték el magyar fiatalok, ami valószínűleg a célvezénylési program hozadéka. Ám abszolút értékben ez még mindig csak 78 elsős magyar diákot jelent, ami jelentősen alatta marad a magyarságnak a megye lakosságán belüli részarányának. Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a magyar iskolát végzettek egyenlő feltételek mellett felvételizhessenek az egyetemre?

- Az Ungvári Nemzeti Egyetem kizárólag ukrán nyelven felvételiztethet. Ugyanakkor az írásbeli vizsgán a felvételizőnek lehetősége van anyanyelvén számot adni nyelvtudásáról, a szakvizsgákon pedig az egyetem igyekszik fordítókat biztosítani. A közelmúltban napvilágot látott egy ukrán-magyar, magyar-ukrán biológia szakszótár (szerzője dr. Csubirka Magdolna nyugalmazott egyetemi tanár), ami ugyancsak a magyar diákokat igyekszik segíteni.

- Az utóbbi hetekben egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot annak kapcsán, hogy indul-e önálló magyar csoport az egyetemen, pl. a történelem karon. Valóban lehet erre számítani?

- Az idei tanévre valóban felvettünk 10 magyar diákot a történelem szakra. Ez a kontingens azonban kevés önálló csoport létrehozásához. Ezek a fiatalok ugyanolyan képzésben vehetnek részt, mint a többi történészhallgató. Ha a továbbiakban is felveszünk évente 10-10 magyar hallgatót, úgy három év múlva talán lehetőség nyílik rá, hogy harminc fővel önálló alcsoportot működtessünk. Jelenleg azonban olyan oktatóink sincsenek, akik magyar nyelven taníthatnának. Hadd jegyezzem meg, hogy például a matematika szakos magyar fiatalok az ötödik év végére mondhatni kitűnően bírják az ukrán nyelvet. Miért ne tudnák ugyanezt a történészek?

- Jelenleg is vannak még külföldi diákjai az egyetemnek?

- Igen. E pillanatban Oroszországból, Magyarországról, Szlovákiából, Németországból, Türkmenisztánból érkezett fiatalok tanulnak nálunk. Az ashabadi ukrán nagykövetséggel jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogy a türkmenisztáni fővárosból egy tízfős diákcsoport tanuljon nálunk. Egy kis kuriózum. Idén egy vízipólós miskolci fiatalember iratkozott be az orvosi karra. Az orvosi kar dékánjaként ezt különösen örvendetesnek tartom. És persze az sem másodlagos szempont, hogy a külföldi állampolgárok 1200-1300 dollárnak megfelelő tandíjat fizetnek tanulmányaikért.

Popovics Zsuzsanna