Munkács első térképe

2004. szeptember 3., 10:00 , 190. szám

A kárpátaljai városok közül Munkács, hála földrajzi fekvésének és az itt épült várnak, az egyetlen, amely már a XVI–XVII. században európai hírnévre tett szert. Nem véletlen tehát, hogy Munkácsra vonatkoznak a legelső vár- és városábrázolások, illetve a legrégebbi térképek, melyek egyikéről az alábbiakban szeretnék bővebben szólni.

A Kárpátaljai Honismeretei Múzeumban a különböző levéltári anyagok, könyvek, újságok mellett egy kisebb térképekből álló gyűjteményt is őriznek. Ez utóbbi tanulmányozása közben akadtunk rá arra a színes térképre, amely 1746-ban készült, s Munkácsot és annak környékét ábrázolja. Már Lehoczky Tivadar is megemlékezik erről a térképről, amelyet az ő idejében még az uradalmi levéltárban őriztek. Hogy a mi térképünk az eredeti, első példány-e vagy csak annak egy másolata, nem tudjuk. Azonban a térképen található német nyelvű magyarázat, dátum és aláírás bizonyítják, hogy 1746-ban készült térképről van szó.

Munkács (legalábbis jelenlegi ismereteink szerint) első térképének a megalkotója egy Johann Georg Reeder nevű német volt, akit a munkácsi uradalom akkori ura, gróf Schönborn Frigyes Károly würzburgi és bambargi püspök küldött Würzburgból a Latorca-parti városba. A gróf, aki a Bereg megyei főispáni címet is viselte, bár sose járt vidékünkön (Beregszászban, a megyeházán csak portréja volt látható), nem sokkal halála előtt úgy döntött, hogy az itteni birtokainak központjában, azaz Munkácson, kastélyt építtet magának. A tervek elkészítésével a barokk kor egyik legkiválóbb építészét, Balthazar Neumannt bízta meg, aki akkor Würzburgban a gróf szolgálatában állt.

Neumann a gróffal egyetértésben a kastélyt Munkács központjában, a régi, ún. "fehér ház" helyén, illetve annak felhasználásával tervezte felépíteni. Az ehhez szükséges különböző előmunkálatok elvégzésére 1746 áprilisában Schönborn gróf Munkácsra küldte egy másik alkalmazottját, a würzburgi katonai garnizon muskétását, a már említett Johann Georg Reedert.

Maga Reeder Németországban, Bergtaimban született. Reeder először kitanulta a kőművességet, később elsajátította, és nem is rosszul, a geometriát, földmérést és a technikai rajzolást. A gróf és Neumann azzal bízták meg, hogy készítse el a régi grófi udvar tervét, és végezzen el egyéb földmérési és térképészeti munkákat.

Reeder német alapossággal és pontossággal fogott hozzá a feladathoz, úgyhogy június 8-án már el is készítette a grófi udvar tervét, majd nekilátott Munkács térképének megrajzolásához. Nemsokára ez is kész lett. Azonban Reeder munkácsi tevékenysége itt megakadt. Egyrészt, az új kastély építése ellen erélyesen tiltakozott a munkácsi várparancsnok, Cramer, aki veszélyesnek tartotta egy nagy kőépület építését közvetlenül a vár mellett. Másrészt, 1746 júniusában meghalt Schönborn Frigyes Károly. A munkácsi uradalom rokonára, gróf Schönborn Ervin Jenőre szállt, de mivel ő nem volt nagykorú, azt szülei, s elsősorban anyja, Monteforti Mária Terézia kezelte.

Ebben a helyzetben, amikor a kastély építésének az ügye megakadt, Reeder munka nélkül ült Munkácson, és egyre csak azt kérte a grófnétól, hogy engedélyezze a visszatérését Würzburgba. Bár próbálták rávenni, hogy maradjon, végül 1747 elején visszatérhetett Würzburgba. Közben a kastély körüli bonyodalmak is csitultak, s 1747-1748 folyamán az eredeti tervek szerint el is készült az épület.

De térjünk vissza Reeder térképéhez. Azon Munkács egy kis településként jelenik meg, amelyben csak 171 ház volt. A lakosok száma, és ezt már más forrásokból tudjuk, nem érte el az 1000 főt, ami az 1742-es pestisjárvánnyal volt magyarázható. A város központjában látható a körbekerített régi grófi udvar (A betű). A város akkori főutcája – Piac utca (ma Béke u.) és az ún. Új utca (ma Duhnovics u.) kereszteződésénél látható a fallal körülvett régi római katolikus templom. A grófi udvar déli végén állt a görög katolikus templom (itt volt a Temető u.), míg a nyugati végén látható egy kis épület (kocsma), ahol ma a Csillag szálloda áll. A Piac utca végén nagy tó látható, amelyen keresztül palló vezetett a grófi majorhoz (G betű).

Hasonló tó terült el ettől a helytől délnyugatra, ahol vályogvetés folyt. A város alatt a Latorca több ágra bomlott, öt nagy szigetet alkotva. A mai városháza előtt mocsár terült el, melyből a víz egy árkon keresztül északra, egy kisebb öbölbe folyt le (valahol a mai úszómedence táján). Munkácson rengeteg kert volt, s a település körül terültek el a városlakók szántóföldjei, legelői és kaszálói. A táj jelentős részét erdő borította. Munkács mellett a térképen szerepel az ősi vár a Rákóczi-szabadságharc idejéből fennmaradt csillagszerű vizesárokkal (B betű), Oroszvég falu a Latorca jobb partján, a Csernek-hegyi bazilita kolostor és a Szarka-hegy tövében elhelyezkedő Podhering a híres sörgyárral (H betű). Említést érdemelnek a fűrész- és lisztmalmok (E és F betű) és az a tény, hogy a Latorcán való átjárás Oroszvég felé fent, a kolostornál bonyolódott le.

Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy Reeder 1746-os térképe Munkácsról érdekes adalék nemcsak a Latorca-parti város múltjához, hanem vidékünk régi térképészetéhez is.

Kobály József,