Közös fohász, közös emlékezés

Megemlékezések Kárpátalja-szerte

Az elmúlt hétvégén is számos kárpátaljai településen emlékeztek a hatvan évvel ezelőtt sztálini lágerekbe hurcolt magyar férfiakra, a deportálás ártatlan civil áldozataira.

Nagydobronyban november 26-án emlékezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete. A községben 97 helyi lakos nevét őrzi a lágeráldozatok tiszteletére állított emlékmű. Ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kárpátaljai magyarok próbatételének nevezte, hogy a közösség képes legyen emlékezetében megtartani és becsülni mártírjait. "Meg tudjuk-e őrizni a nemzetet? Meg tudjuk-e becsülni azon mártírok emlékét, akik e nemzetért szenvedtek? A mi felelősségünk, hogy a meghozott áldozat ne legyen hiábavaló. Fontos, hogy 120 év múlva is legyen kinek megállni az emlékműveknél és fejet hajtani. Mert csak így lesz nemzetté a magyar Kárpátalján" – mutatott rá a szónok. Őrhidi László, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke a "hamis propaganda hazug világának" nevezte az 1944-es tragikus időszakot, mely világot, mint mondta, nem szabad átörökítenünk gyermekeinkre. A helyi középiskola és református líceum diákjai verses–énekes műsorral emlékeztek. Kolozsi András református lelkipásztor imát mondott az elhunytakért, az egybegyűltek pedig elénekelték a 415. és a 291. dicséretet.

Badalóban november 28-án, vasárnap emlékezett a helyi közösség a 60 évvel ezelőtti történésekre. A helyi sztálini lágeráldozatok emlékművénél Nagy Endre községi tanácselnök elmondta, hogy csak azok halnak meg, akiket elfelejtenek az utánuk jövők, és kiemelte: Badaló lakossága soha nem felejti el halottait. Balogh Zoltán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke "tudatos népirtásnak" nevezte a deportálást és kifejezte reményét, hogy hasonló szörnyűségnek többé nem kell megtörténnie. Sárközi Gyula szemtanúként idézte fel az akkori hatalom rémtetteit. A helyi általános iskola növendékei irodalmi műsorral adóztak az áldozatok emlékének.

Munkácson a Rákóczi-kastély udvarán emlékezett a város magyarsága a sztálini lágerekbe hurcolt ártatlan áldozatokra. Az emlékhely színesfémből készült tábláit, melyek az áldozatok neveit hirdették, korábban ismeretlenek ellopták. Ezeket az idei évfordulóra fekete márványtáblákkal sikerült pótolni. "Egy második Moháccsal ért fel ez a tudatos népirtás" – hangsúlyozta beszédében Popovics Béla, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke. Az ártatlanul meghurcoltakért Pogány István helyi római katolikus plébános és Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök fohászkodott. Együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította az emlékező magyarságot a budapesti Szakos Ferenc, a Magyar Cserkészlányok, Cserkészfiúk Szövetségének elnöke. A megemlékezés ünnepélyességét emelte a helyi református és római katolikus gyülekezetek kórusainak és a munkácsi KMKSZ-alapszervezet kisegyüttesének előadása.

Mezőkaszonyban vasárnap tartott csendes megemlékezést a KMKSZ helyi alapszervezete. A sztálini lágerek áldozatainak emlékművénél Bagu Levente református lelkész imádkozott. Balla Attila KMKSZ-alapszervezeti elnök meleg szavakkal és egy-egy szál virággal üdvözölte a község kilenc lágertúlélőjét. A helyi nyugdíjasklub kórusa az alkalomhoz illő énekkel emlékezett.

Szalókán a vasárnapi ünnepi istentiszteletet követően a temetőben tartott csendes megemlékezést a KMKSZ helyi alapszervezete. A 90. zsoltár és a Himnusz eléneklése után Balogh Attila református lelkipásztor imádkozott az idegen földben nyugvó 58 szalókai áldozatért. A kárpátaljai magyarok 60 évvel ezelőtti tragédiájára Antal Jolán községi tanácselnök emlékezett. Orosz Kálmán, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt éppen a sztálinizmus áldozatai szalókai emlékművének ünnepi alapkőletételéről tudósítva adott elsőként hírt a Magyar Televízió a világnak arról, hogy Kárpátalján 1944-ben deportálás volt, ami hatalmas véráldozatot követelt a kárpátaljai magyar családoktól.

Szürtében vasárnap délután a református templomban tartottak megemlékezést. A résztvevőket és az emlékezőket Braun Éva, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke üdvözölte. Az áldozatokért Szulincsák Sándor római katolikus plébános és Kótyuk Zsolt református lelkész mondott fohászt. Történelmi hitelességgel szólt a szürtei elhurcoltak megpróbáltatásairól Braun László történelemtanár. A helyi iskolások szavalatokkal emlékeztek, a lágert jártak hozzátartozói pedig virágot, koszorút helyeztek el a 27 áldozat nevét őrző szürtei emlékmű talapzatán.

F. Zs.–J. L.–B. Zs.–P. Zs.–ntk